Ma teljesen véletlenül tudtam szakítani 2 órát. Természetesen a lovba mentem egyenesen Héruhoz. Nem is értem, miért nem nagyobb a lovarda, és miért nem találnak távolabbi karámot. Na mindegy, a lónak tök jó, hogy ilyen nagy fűben, ekkora területen legelészhet. Csakhát, mire levadászom...
Eleinte iszonyat feszes volt, majd egyre inkább átengedett. A végén olyan volt, mint régen. Csak 10 percre, de kezdetnek az is tök jó! Csaba is ott volt a pályán Pöttyel, hát, hűűű. Kellett kerülgetlem rendesen tankocskát. Aztán egy picit tudtunk sétálni és beszélgetni. Az igazi egy kellemes terep lenne. Csak mi ketten. Még Te sem, Bunkó. Addig Te fuss a családoddal!