Pepe88 futás

Vivicitta, FŐVERSENY2024.04.21 Vasárnap, 09:00:00

Sport


verseny(verseny)

Edzés ideje

00:42:00

Távolság

9.95 km Szint: 40 m

Tempó

04:13 p/km (14.21 km/h)

Pulzus

Átlag
163
Minimum
0
Maximum
174

Edzésleírás

4.próbálkozás sub 1:30-ra,  (és valószínűleg utolsó???)

 

2022 Vivicitta: DNF, gyomor miatt barom módon kiálltam 6kilinél

2023 Vivicitta: 1:41 (elfogytam: meleg/görcs/kevés frissítés)

2023 Siófok: 1:33 (nagy szél+előtte lelki dolgok+Zolival kevés kommunikáció)

MA, 2024 Vivi: DNF (9,7kilinél vádli..)

 

 

Első három próbálkozásra nem sikerült, de mindig mentem tovább lendületből és láttam mindig a fejlődési lehetőséget, és hogy hogyan tudnám megcsinálni. Siófok után bár csalódott voltam, de úgy voltam vele, hogy nem is akkora baj, Vivicittán, Budapesten, teljesen hazai pályán (Margitszigeti start/cél!!!!) sokkal jobb érzés lesz egyéni csúcsot (és/vagy 1:30-at futni). Kicsit melegebb is lesz (bár féltem hogy esetlegesen túl meleg), de az egyéni csúcs akkor se lesz veszélybe, és előzetesen sokáig a PB-t is alá írtam volna. Nagyon vágytam rá, hogy megkongathassam a PB harangot.

 

Eleinte még volt bennem kétely, hogy kevés lesz a felkészülési idő, mert 3x3hetet tudtam edzeni, ráadásul ebből az első ciklust inkább felhozónak tekintettem. Ennek ellenére már ennek a ciklusnak is erőseket edzettem a közepe/vége felé. Sokkal jobb állapotban voltam, mint reménykedtem a pihenő után. Nagyon komolyan edzettem az elmúlt hónapokban, életem formájában voltam. Minden teljesen össze állt, a legnagyobb félelmem az időjárás (és a gyomrom volt). Időjárástól jobban féltem, de tökéletes volt! Gyomrom is jelesre vizsgázott a versenyen, zsinórban kb 9. verseny, ahol nem zavart.

Ha 1 hónapja valaki elém teszi ezeket a körülményeket, akkor nagyon simának gondoltam az 1:30-at. Úgy voltam vele Siófoki körülményekben az 1:30-at úgy futom meg, hogy nem is teljesen maxon. Szóval így inkább 1:28:-al kéne kezdődnie az időnek. Azért nem volt annyira jók a körülmények, mert a pálya kicsit szintes, de Teneriféhez képest sík, és a kis emelkedőkre/fordítokra ráedzettem. Frissítés jól megtervezve. Alvás több mint ideális volt. Lelkileg so-so, semlegesen, de igazából nem befolyásolt. Mégsem sikerült.

 

 

TERV/CÉL

A terv:  sub 1:30

B (inkább ZS) terv: Egyéni csúcs 1:33: valamennyi, de nem néztem meg

 

Pár hete még úgy voltam vele, hogy PB-vel is elégedett lennék, de ezen a héten egyértelműen azt mondtam hogy az már nem motivál. Persze vigaszdíjnak jó. Verseny reggelén is úgy keltem hogy kurvára csalódott lennék egy 1:31-es idővel. Kivéve ha a gyomrom szól közbe, azzal nem tudok mit kezdeni, de igazából nem volt kérdés, hogy a PB harang ma kongani fog szól tőlem (is). De az 1:30-ért mentem és semmi más se érdekelt. Hozzá kötöm magam az iramfutókhoz, és engem max mentő visz el. Hát valami hasonló történt….A fenti pár sort közvetlenül vasárnap után írtam, de továbbra is úgy látom (3 nappal verseny után, 04.23, kedden) hogy egy PB/1:31 is csalódás lett volna. Ez olyan szempontból jó, hogy tényleg kurva erős voltam, életem formájában voltam…Persze még mindig jobb lett volna egy 1:31, mint ez….Mert úgy voltam vele, hogy ha nem sikerült az 1:30, de meglesz a PB, akkor simán lehet, hogy „abbahagyom”, nem próbálom meg újra, nem teszek bele további hónapokat a felkészülésbe. Az a rossz, hogy most DNF után is így látom…De erről majd lejjebb…

 

Részletesebben mindenről/felkészülésről, (mit lehetett volna másképp):

Tényleg egyszerűen nem tudom felsorolni a dolgokat, hogy mennyi mindent jól csináltam.  Minden egyes „hibát” kijavítottam, rengeteget tanultam elmúlt 3évben a versenyek kudarcaiból Bár nem tekintem ezeket most már kudarcnak, mert amiből tanulok az előrébb visz. A maiból viszont…? Azért csak megpróbálom leírni, hogy miket csináltam jól/ügyesen:

Visszaolvastam verseny előtt 2 héttel a legutóbbi két félmaratonomat és mindent kijavítottam!

#1 Onnan kezdődött (2 éve), hogy felkészülési versenyek legyenek, na ez rengeteg volt: de amúgy nem is kellett volna, enélkül is rendben lettem volna. De ez nyilván adott további önbizalmat/versenyrutint is! Gyakoroltam reggeli korai kelésre erős futást is. 3x 10kilis versenyt futottam elmúlt 2hónapban Tenerifén, mindegyiket terhelésből, és mindegyiket 4:10-4:15 között. Ott pedig melegebb volt, szintesebb a pálya és hát terhelés közepette…

#2 fejben feladás: 2022 áprilisában feladtam Vivit, mert úgy éreztem gyomrom be fog kavarni, nem fog menni az 1:30 és kiálltam. Hatalmas faszság volt. Azóta 2x volt olyan versenyem hogy totálisan meghaltam, de megcsináltam azokat és tanultam ezekből

#3 frissítés: rájöttem hogy nekem egyrészt többet kell frissíteni mint az átlagnak, másrészt pohárból nem tudok inni (ez a 2.próbálkozás, Vivi tanulsága). Ezért kértem ezúttal is segítségét. Bár kicsit teherként éltem ezt meg verseny hetében, de aztán kitaláltam erre is egy megoldást és így utolsó 2-3 napba már nyugodtabb lettem. Tökéletesen megterveztem/tünk mindent.

#4 kevesebb progi Bp-n: igyekeztem megvalósítani, de azért lehetett volna kevesebb. Viszont nem ezen múlt…

#5 kora reggeli futások: sokat gyakoroltam, főleg utolsó 3hétben, és kurvára tökéletesen éreztem magam!!

#6 időre kelés gyakorlás/alvás/megfelelő pihenés: Erre vagyok talán a legbüszkébb, legnagyobb „találmányom” ez volt! Kb 2,5héttel a verseny előtt, még Tenerifén rendszeresen időre keltem! Ez kurvára bevált! Pedig ~1,5hónappal verseny előtt még ~13:00-kor keltem…. (Ez a valóságban 11 óra volt, de óraátállítás +1 óra, és időzóna +1 óra…). Verseny napján meg 6kor kell (legkésőbb) kelni. Szép fokozatosan figyeltem erre, és nagyon beállt a dolog. A terv az lett volna, hogy egyedül szombaton (utolsó előtti nap) nem kelek időre Pesten, de mivel az első napokban rosszul aludtam a matrachelyzet miatt módosítottunk ezen Renivel, és szerdától (4 nappal verseny előtt) már érzésre keltem. De ez általában 8:30-9:00 volt, ami bőven elégséges! Általában este 10-11 körül mentem el aludni és éjfél körül aludtam el. Ha ezt tartom, akkor 6óra alvás a verseny napján elég lesz! Tökéletesen bejött, sőt, annyival hogy kicsit többet is tudtam aludni verseny napján! Kipihent voltam teljesen, és ami nagyon durva, hogy az elalvás mennyire könnyen ment…

#6B elalvás altató nélkül: Reni javaslatára próbáltam altatókat hanyagolni, egyrészt ne szokjon hozzá a szervezetem, másrészt gyomromnak is rossz. Ami szintén pozítivum hogy mennyire könnyen ment az utolsó napokban nem csak az elalvás, hanem a visszaalvás! Éjszakánként rendszersen felébredek mosdózni és ilyenkor nem szoktam tudni sose könnyen visszalaudni, sokszor csak 1-2 óra után! Most viszont (főleg szerdától) ez szinte egyből ment! Nagyon ott voltam „fejben”. Főleg a verseny utáni tapasztalat fényében vagyok ezért dicsérhető: verseny után egyből „visszálltam”: hiába voltam hullafáradt vasárnap este 10kor, még kb ~2órán keresztül gépeztem, alvás helyett… Aztán hétfőn is később mentem el aludni, mint kellett volna…Éjszaka tovább is voltam fent mosdó után. Szóval így hogy már nincs cél, így az alvásra nem figyelek annyira (bár ez inkább tudatalatti)

 

#7 lelki dolgok: igyekeztem kizárni mindent. A Siófoki felkészülésemet nagyon felborította a Timivel való barátságom megszakadása. Több edzést sem tudtam rendesen megcsinálni, mert fejben nem voltam rendbe. Most ez nem volt! Most egyetlen egy edzésem volt, amin fejben gyenge voltam Tenerifén (korábban ez 5-10 között volt legalább). Mindegyik többiben kihoztam magamból a maximumot és még többet is! Azért lelkileg nem vagyok tökéletes állapotba, de próbáltam kizárni. Szerintem nem befolyásolt, annak ellenére hogy közvetlenül verseny reggelén eszembe jutott ez is, meg minden más is (5:20-5:45 között, mikor még próbáltam visszaaludni…eszembe jutott anyáékkal való konfliktus és hogy úgy teszünk mintha minden rendbe lenne…, meg a lakásos baromság is, hogy megint felhúztak azzal 3napja). De igazából ébredés utántól ezeket elfelejtettem teljesen.
EZ AZ ÉN NAPOM! ÚGY KELTEM FEL , HOGY VÉGRE ELJÖTT EZ A NAP, AMIRE 3 ÉVE KÉSZÜLÖK, HOGY MEGKONGASSAM A HARANGOT. Tök nyugodt és happy voltam!

#8 edézsek intenzitása: ez is nőtt, sokkal erősebbeket edzettem, mint korábban. Km számban egy nagyon-nagyon kicsit elmaradtam, de az intenzitás fontosabb és brutális edzéseim voltak.

#9 futóiskolát is csináltam rendszeren

#10a plusz emelkedős futások: Amint elkezdtem Siófok után az edzéseket bővítettem a körömet és bele tettem plusz egy emelkedőt, ami ráadásul jóval meredekebb! Készülve a hídakra/pesti emelkedőkre, így körönként (6->6,3km) már 3 emelkedőt futottam!

#10b: fordítók: Készültem erre fejben elmúlt 4 hónapban és szerintem tökéletesen sikerült! Bár a legdurvább részekig nem jutottam el, de edzőversenyeken egész jól ment, és az első 9,5km-en a kanyarokat/fordítókat jól vettem!!!

#11 Teide-s bringák: Egy éve még a lelkemnek hiányzott az, hogy keveset bringáztam, de mostanra ezt már elengedtem. Viszont úgy gondoltam, hogy ~2éve, mikor először készültem 1:30-ra, és kurva erősnek éreztem magam (erősebbnek mint 2-3. próbálkozáson) akkor az volt más, hogy rendszeresen bringáztam a Teide-re, és voltam így (bár nem sokat) magaslaton. Éppen ezért ciklusonként 1x volt Teide!

#11 B: Egyéb keresztedzések specifikusabban: Amíg elmúlt 2 alkalommal mindig csak átmozgató/lazító jelleggel csináltam ezeket, most megkértem Renit, hogy írja ezeket is, futáshoz igazítva. Baromi lekiismeretesen csináltam, még a kurva hipoxiás feladatokat is.

 

#12erősítéseket csináltam rendszeresen

#13 regenerációra nagyon nagyon odafigyeltem. Sajnos szükségem van erre, főleg testileg, de mentálisan is. Pénz nem számít alapon. Nem is amiatt volt ez „drága”, mert fizetni kell hidegkamráért/masszázsért/manuálterápiáért/tape-ért. Hanem inkább azért mert kurva sok időt elvett, amiben nem dolgoztam, és ez nagyobb „kiesés”. De bőven belefér(t), a sport, félmaratoni 1:30/PB ezerszer fontosabb a pénznél/munkánál…

#14 Floss: regenerációhoz kapcsolódik, hogy a sérült combom miatt Reni javaslatára beépítettem a Flossingot az edzéstervbe. Nagyon lelkiismeretesen csináltam és szerencsére combom remekül viselkedett innentől.

 

 

#15mentális kiégés: Siófok után kibaszott jól tett az az 1 hónap amíg csak úgy edzegettem, kurvára feltöltődtem. Nagyon kellett ez, és be fogom ezt vezetni! Előtte ~1,5-2évig szinte végig csak készültem, mert egyik versenyem sem sikerült rendesen, ezért nem fáradtam el teljesen és újra tudtam kezdeni. Fizikailag ugyan rendben voltam, de lelkileg/fejben a 1,5-2 év sok volt!

#16 Siófok/Zoli/felkészülés a váratlanra: Zolival nem volt jó a kommunikáció Siófokon/előtte. De nem is készültem fel erre. Most úgy mentem neki, hogy azért ott volt a fejemben az, hogy ha bármi nem úgy történne ahogy szeretném/nem lennének ott Norbiék, vagy csak bármi más a versenyen úgy alakul ne stresszeljek. Tökéletesen csináltam, vagyis tanultam ebben, és sztem nem lett volna ebből most gond.

#17 verseny reggeli helyszínre kijutás: Ez már nagyon „marginal gains”, de végül ezt is inkább bevállaltam és kértem segítséget, fuvart valakitől. Csinálhattam volna „normálisan”, átlagemberként és BKV-val kijutva: de ez ~20perccel korábbi ébredést jelent és hosszabb sétát a versenyhelyszínre. Mehettem volna taxival, de nem biztos hogy meg tudtam volna győzni hogy menjen be a sorompós részre. Bérelhettem volna kocsit, de az is egy kicsit macerás, és ki tudja van-e épp reggel közelben kocsi…Szóval utolsó

#18 étkezésre odafigyelés: Gyomrom miatt bizonytalan vagyok. Azt a véleményt kaptam, hogy valószínű nem kell követnem teljesen a FODMAP étrendet. De biztonság kedvéért odafigyeltem, és hiába vásároltam be belőle, nem ettem így a szokásos reggelimet: (zabpehely, aszalt magvakkal/gyümölccsel). Fél éven keresztül a szekrénybe várta a sorsát ez!! Ez mondjuk oda is vezethetett hogy több kenyérfélét ettem (reggeli 100%-ban ez volt edzés napokon, mindig volt így kenyér). Ami talán súlynövekedés vezet(het), de hát kell az energia, erő, edzésre. Emellett kerültem sokáig a pestos szószt (bár ez nem feltétlenül foodmapos kaja, de 1-2x úgy vettem észre pont ezután volt rossz a gyomrom). Valamint mézet sem nagyon fogyasztottam (duplán előnyös, mert ettől híznék is, inkább gyömbéres teákat ittam így)

#19 Szauna, szex  megvonás: Korábbi években próbáltam alkudni Renivel, most viszont már könnyen elfogadtam: és nem csak ez, de nagyon-nagyon simán is ment!?!? Annyira fókuszált voltam, hogy fel se tűnt szinte!!!

#20 Garmin adatmezők hiánya: Renivel megbeszéltük hogy semmit sem nézek az órámon. Tök fölösleges tempót nézni, mert az iramfutók viszik a tempót. És az elejét gyorsabban futják (~4:10-es tempó kb és így lassulóra), de Reni azt mondta, ez jó is lehet nekem. Egyrészt tudnom kéne ezt a tempót futni végig alapból is. Másrészt, ha lassulok/elfogyok, akkor lesz előnyöm! De nagy lassulás nem várható, elmúlt fél év tapasztalata alapján ha elfogyok kicsit, akkor is 4:15->4:30 lesz! Tempó mellett pulzust is hülyeség lett volna nézni, mert ha esetlegesen túl magas (és amúgy az volt!) akkor megijedek tőle…De mivel engem csak az 1:30 érdekelt és nem az hogy körülményekhez képest legjobb időt fussam, ezért ez is irreleváns. Iramfutókkal kell futnom, ez a legjobb esélyem erre! (Ha egyedül elindulok 4:15-be, akkor azért úgy sokkal nehezebb tartani végig a tempót, nekem kell figyelni erre, és szeles részen lehet egyedül maradok).

#21 útvonaltervezés, frissítő felvétele/meleg miatt: Verseny előtt 2-3 héttel tudtam hogy adott km-ben az út melyik oldalán fogok futni!!! Tökéletesen megterveztem, kitaláltam, hogy első frissítést még jobb oldalt kérem el, mert első két kanyarunk jobbos lesz, ezért jobb oldalról rajtoltam. Utána viszont átsorolok bal oldalra, mert innentől egyrészt bal kanyarok jönnek, másrészt pesti alsó rakparton a bal oldalt a kőfal az út azon oldalán felfogja a napot és árnyékos (tavaly jobb oldalt sütött a nap). Tökéletesen bejött minden..!

#22 extra akklimitázicó, 1,5hét Bp:  korábban rendszersen 1 héttel verseny előtt jöttem, ami elég volt. De Siófok előtt a hideg miatt 1,5héttel korábban jöttem és nagyon bevált, mert hangulatilag is jobban rá tudtam készülni. Hiába tűnt most kevésbé fontosnak az időjárás miatt, ezúttal is maradt a 1,5hét! 

 

 

Amit azért talán lehetett volna jobban (de nem ezen múlt):

-Kicsit kevesebb progi, Kicsit több extra Reni féle nyújtás utolsó napokban (szombaton volt 2x, de előző napokon csak hengerezni volt időm). Ezt a szombatit éreztem is hogy jót tett! Kicsit több olyan nap mint a szombati hogy egész nap lakásban punnyadok (igazából ez a három teljesen összefügg). DE NEM EZEN MÚLT! Ez ~10-15mp max!

-Pályabejárás (kurvára fölösleges lett volna, bár előzetesen felírtam, szóval leírom ide). Ugyanaz a pálya, mint tavalyi Vivin, amin végigmentem. Ismerem is Bp-t, fejben vagy 100x lefutottam.

-Verseny előtti átmozgató masszázs: Bálint sajnos nem ért rá, de nem ezen múlt! Volt 2x masszázsom is Bp-n, Normateceztem szombaton (az majdnem olyan mint a masszázs). Verseny előtti napon ma is pihentem, utsó átmozgató futás pénteken volt. De ez főleg nem ezen múlt.

-Extra MG:  Szedek Magnosolve MG-t, de ha reggel edzek, akkor mindig edzés után szoktam. Ezt be kellett volna építeni/tesztelni, hogy reggeli közbe vegyem be tesztversenyen is. ~1héttel verseny előtt jöttünk rá. De igazából a verseny előtti szokásos MG maradt. Illetve előző napokon vittem be kicsivel több MG-t! Siófokon ~20km körül egy nagyon enyhe görcs előjött, ettől féltem/félve

-Reggeli kávé szitu: Gyomrom miatt ugyebár van bennem egy stressz, ezért megijedtem, hogy megszűnt a Norbi Update-s kávé, amit 90%-ban ittam reggelente…Bár Reni azt mondta, hogy ha elhagyom a kávét, az nem fog befolyásolni, de mivel volt még otthon kettő, ezért végül az lett a megoldás, hogy „sima hétköznapokon” másik kávét (új félét) ittam, de a főpróbán (szerdai résztáv) és a versenyen a maradék Norbis kávéport. Renit azért megkérdezni erről, okozhatott-e ez bármit (de ő azt mondta, hogy nem, görcshöz/sérüléshez nem lehet közé, max ahhoz ha gyomrommal lett volna valamii

-Kicsit nagyobb reggeli: csak nagyon kicsit ettem többet, mint szoktam: stresszelve, félve hogy elfogyok. De nem éreztem magam teli, teljesen jól éreztem magam…És közvetlenül verseny után Reni azt mondta ennek semmi köze nem volt hozzá. Azért még egyszer megkérdezni Renit erről is!

-Frissítő sótabi felvétele: Úgy kértem ezt, ahogy Tenerifén is, vagyis zsepibe „csomagolva”, de így ki kellett bontani. Sok idő/energia nem ment el ezzel, de azért 1-2mp maradhat ebben. Legközelebb inkább kézbe kérni (már ha lesz legközelebb…mert szerintem/egyelőre nem…)

-Garmin estimation (extra önbizalom): Sajnos csak „beállítottam” a csúcsformámat garmin szerint, ugyanúgy 1:23:29-et mondott, mint tavaly júliusban, amikor Bp-n edzettem. Másodpercre pontosan azt írta, de akkor egy erős edzősblokk végén, most meg tapering alatt/végén. Nyilván ez az idő irreális, csak korábbi edzésekhez képest viszonyítás. Viszont azért se teljesen helytálló, mert otthon nagyobb intenzitással tudtam csinálni a hosszú futásokat/hosszú iramfutásokat, mert azokat nem szintes terepen csináltam. Igazából tudtam/tudom hogy életem formájában vagyok, de azért ha 1mp-vel jobbat mutatott volna, az még egy kis önbizalom boost… (illetve még talán egy Teide-s PB sem ártott volna, de sosem mentem rá erre, nem volt rá alkalom

 

SÚLYOM/KG helyzet:

Szokás szerint nem néztem rá a felkészülés alatt, mert ezen csak veszthettem…Ha túl sokat mutat elmegy az önbizalmam…Sokkal többet veszíthetek ezzel, mint amennyit nyerhetnék azzal, hogy tartom a súlyom vagy netán fogyok.

Alapvetően úgy éreztem és mindenki is azt mondta hogy jó formában vagyok. Kivételesen most én is így éreztem magam! Azért volt pár kép rólam amibe bele tudtam kötni és ami alapján úgy éreztem pár kg lemehetne akár. De elmúlt éveket tekintve most voltam legkevésbé stresszes emiatt! Amúgy is arról beszéltünk Renivel, ha feljött rám pár kg az simán lehet sőt valószínű izom, és nem baj ez.

 

2023.11:Siófoki félmaraton után 75,5kg voltam

2024.01.01: „szabadság” alatt felment ez 77kg-ra

2024.01.25: Diéta uná lement és beállt a súlyom 73,5kg-re

Alapvetően elmúlt évek alapján a 71-75kg-s súlyt úgy tűnt, éreztem hogy tudom simán tartani! Hiába eszek reggelente gyakran kis (vegán!) édességet, de elmúlt években tudtam tartani.

Egyelőre még csak körvonalozódik a súlyom, mert nincs elég mintám, de úgy néz ki ezúttal is ~75kg környékén lehetek, teljesen ugyanúgy, mint Siófok után…Olyan szempontból ez jó, hogy full ugyanaz a súly. Olyan szempontból azért rossz, hogy azért ~1,5-2kg-val több, mint felkészülés kezdetén volt! Illetve nyilván ha tegyük fel úgy állok oda a rajthoz hogy tudom hogy 71-72kg vagyok , akkor az egy extra önbizalmat ad. Azért nem ezen múlt ma sem. Bár ki tudja…ha kevesebb kg vagyok, kevesebb súly nehezedik a vádlimra… !?!??! (Reni..???)

 

Nem tudom mit hoz a jövő, erről lejjebb írok majd, de nyilván azért jobb lenne kicsit kevesebb reggeli édességet enni és még ennél is jobban odafigyelni kajára. Ha Budapesten töltöm a nyaram akkor amúgy ez ott menni fog: ott nem kell majd állandóan kenyeret reggeleznem/meg tudok rendszeresen ebédet rendelni és így ott könnyebben szoktam tudni tartani a súlyom…

 

Frissitési terv:

Rajt előtt:           víz+MG

3km:                     izó

6km                       sótabi+víz

9,6km                   izó

----ezután vége lett…, de a terv:

13km                    víz+MG

16km                    sótabi+izó

18,5km                 kóla és/vagy víz

 

Szerintem tökéletes, ideális terv volt. Időjárás is tökéletes volt! Kurvára féltem hogy meleg lesz, és akkor egyszerűen nem tudok annyit bevinni hogy ne legyen gond. Siófoki versenyhez képest betettünk egy extra sótabit, illetve verseny előtti extra MG-t! Valamint last minute bekerült a kóla is 18,5-re, ami szerintem baromi jó ötlet volt (lett volna). Extra energiaboost, azonnal, cukor, pont a végén, görcs előtt…Meg Árpád hídi emelkedő előtt…Tökéletes terv!

 

Norbi és Hella segített (volna), hogy ne kelljen pohárból igyak és az extra sótabi/mg-t is megkapjam. Nyilván csalódás, hogy az ő napjukat is tönkretettem….De azért nagyobb csalódás hogy az elmúlt 3 évem hiába való volt :(

 

VERSENY napján menetrend:

Csak amiatt, hogyha (valami csoda folytán mégis) lesz újabb próbálkozás:

~5:50 ébredés

7:20 érkezés szigetre/versenyhelyszínre, odasétálás versenyközpont/ruhatárhoz

7:30-7:45 gimnasztika és SMR henger

7:45-7:50 csomag leadás

7:55 bemelegítő futás (~2,5km), kb 15p, illetve utóiskola repülőkkel (~10p)

8:30 WC!!! (fizetős, sorba állás nélküli!)

8:40 „újrabemelegítő” nagyon laza könnyed kocogás, és még egy kis futóiskola/repülő

~8:50 kis mosdó

8:55 rajt beállás

Kb 4 éve csinálom ezt a menetrendet, 3 órávál (legalább) rajt előtti ébresztővel. Tökéletesen bevált, szóval nem változtattam rajta. Ma is tökéletesen alakult minden. Egy kicsit hamar végeztem bemelegítéssel, 8:20-ra már WC-re „kész” voltam, de még azért lazítottam kicsit, és csak 8:30 körül mentem be. (minél közelebb megyek el rajt időpontjához, annál később indul be újra az emésztés, vagyis ezt gondoltam, ezért vártam még egy kicsit). A rajtba csak 8:57-kor álltam be, de tök nyugodt voltam. Mindenre volt időm, tök nyugodtan kis mosdóztam 8:55-kor még, közel voltam rajthoz. Mondjuk átszellemülni nem volt időm. Se elérzékenyülni. Ez azért talán hiányzott, de azért ez volt a biztosabb, hogy minél később mosdózzak. Meg hát arra se volt időm hogy végignézzem mennyire a mezőny elejéről rajtolok, mert ez megdobja az önbizalmam. De az most kivételesen rendbe volt

 

 

Verseny előtti 1hét/pár nap:

Szinte tökéletes menetrend: 1,5héttel előbb hazaértem. Tökéletes akklimatizáció. Volt 1-2 erősebb futásom is itt. Az kicsit aggasztott, hogy pénteken, 2 nappal verseny előtt nehéznek éreztem a lábaimat. Reni azt mondta hogy ne foglalkozzak vele és elhittem neki. Főleg mivel szombat este meg a combom kezdtem el kicsit érezni, hiába tape-ltük meg. Na mondom, ez biztos csak verseny miatti stressz…Pedig amúgy fejben nem stresszeltem rá egyáltalán. Igaz, hogy nagyon akartam, de ezúttal se görcsösen! Viszont van annyi rutinom az ilyenben, hogy mikor a combomat elkezdtem érezni szombat este, megnyugodtam minden téren és teljesen figyelmen kívül hagyjam ezeket.

Azért volt pár dolog ami lehetett volna jobb, de nem ezen múlt…: alvásszituációm csak szerdától állt helyre, de onnantól baromi jókat aludtam és tökéletesen kipihent lettem! Ezzel kapcsolatban is csak dicsérni tudom magam…Kényelmetlen volt az a matrac, amin aludtam (pedig tavaly is ezen aludtam ~4hónapig): Az alvás alapvetően rendbe volt, de napközben sokszor éreztem emiatt a keresztcsontomat tavaly, de edzeni tudtam akkor rendesen. Most viszont kicsit megijedtem ettől és a biztonság kedvéért vettem egy matracot…Amivel nem tudom mi lesz majd ha elköltözök, de hát nem érdekelt.

 

Amúgy talán kicsit kevesebb progi lehetett volna, de ezek mind „muszáj” progik voltak, és azt mondom max ~10-15mp lehet ebben. De mivel képes vagyok egy 1:28-1:29-es időre, ezért emiatt se aggódtam.

 

Nagyon jó kedvű és optimista voltam. Semmi kérdés/kétely nem volt bennem. 3 éve készülök erre és teljesen magabiztos voltam. Semmi mást nem kell csinálnom, csak elindulni és futni 1,5órát, ami nem is olyan hosszú. Ezért edzettem, tudtam hogy képes vagyok rá, így nagyon nyugodt voltam és verseny előtti napokban örömömben/boldogságomban is sírtam..

 

Bemelegítés/verseny reggele:

A kirobbanó erőt azért nem éreztem. De teljesen rendben volt minden! Tökéletes alvás! Olyan kurva szépen csináltam mindent versenyt megelőz 3 hétben, erre a napra készülve, hogy ezt nehezen tudom szavakba önteni. Annyira büszke vagyok magamra, hogy milyen szépen kitaláltam mindent….~3-4 hete még ~13:00 órakor keltem! De nagyon szépen átálltam, verseny előtt ~2,5 héttel elkezdtem időre kelni és kurvára bevált. A verseny hetében minden edzést reggel csináltam, ébredés után 1-2 órával, és amíg korábban határozottan éreztem hogy nehezebben esik a mozgás, ha délelőtt edzek, ezúttal az edzések sem volt semmi ilyen panaszom már! Utolsó éjszaka is kurva jól aludtam, igaz kellett altató…

~21:20 bevonulás szobába, sorozat nézés

~21:50 altatót bevettem

félálomba kerültem de aztán felkeltem hamar és úgy éreztem alig aludtam, úgyhogy bevettem még egy nagyon kis adagot (utólag néztem meg, ez 22:48-kor volt)

2:18 rövid mosdós ébredés

3:48 rövid mosdós ébredés

5:20 rövid mosdós ébredés, de láttam hogy világosodik, úgyhogy ránéztem az órámra. Vissza tudtam volna még aludni simán, majdnem el is aludtam, de 5:50-kor szólt a telefonom.

Viszont kurva könnyen aludtam el ma is, hiába keltem fel többször mosdó miatt, nagyon hamar visszaaludtam. Semmi stressz nem volt.

 

Reggel, még a versenyközpontba elindulás előtt gyorsan megnéztem a tavalyi Vivi befutókat, hogy hányan futnak be 1:30-asokkal, de mindenki a bolyból szinte előttük futott. Ez is nagyon jól felpörgetett, belelkesített és biztos voltam, hogy én is előttük fogok beérni.

 

Kipihent is voltam. A lábaimban ahogy írtam kirobbanó erőt nem éreztem, de teljesen rendben voltam minden téren.

Szokásos bemelegítő futást futottam amit mindig is: 500métrenként fokozóza, első 500 full hiperlaza (6:36), utána normál tempó (5:57 és 5:28), majd jóleső lendületes (4:46), végül jóleső erős/versenytempó (4:29). Ami meglepett hogy a jóleső lendületes milyen gyors lett!?! Az még 500méter volt, a jóleső erős szokás szerint rövidebb (~300m), viszont ott érzésre futottam és az meg „túl lassú” lett. Úgy voltam vele hogy lendületéshez képest minimális fokozás kell csak, de úgy látszik túl kevés volt. Ettől függetlenül azért nem aggódtam. Rendben megcsináltam ezt is, utána kis lazítás, futóiskola, mosdó…

Mosdózásnál azért bizonytalan voltam hogy „sikerült”-e rendesen, de megtettem amit tudtam (utólag azt mondom sikerült…)

 

 

 

VERSENYTERV:

Igazából a terv egyszerű volt: három darab edzőversenyt futottam, mindegyiket edzésből/szintesebb pályán/melegebb időben. Mindegyik 4:15 körüli/belüli tempót hozott, és tudtam hogy ~15km-ig (legalább) el tudok futni. Szóval fejben három részre osztottam fel a versenyt, első 15km a „bemelegítés”. Innen jött volna úgy ~3km amíg kapok kólát. Ez viszont akkora energiabombát ad, meg amúgy is a végén vagyok, hogy a maradék 3km-t már csak le tudom futni, még úgy is, hogy benne van az Árpád híd…Szóval igazából 2x3km-t kellett volna futnom….Idáig sajnos el se jutottam :(

 

 

 

(Szinte) tökéletes időjárás: írni sem tudtam volna jobbat. Három hete még 28 volt Budapesten, melegbb mint Tenerifén is. Stresszeltem is rendesen emiatt! De jött egy hidegfront pont a verseny hetében! Nem is hirtelen, szerdától tartott kb 7 napig, pont hozzá tudtam szokni! Tökéletes, álom!  Sajnos 8-10 fok, és enyhe napsütés, ami azért baromira nem esett jól.  Nyilván jobb lett volna ha végig felhős az idő. Még jobb ha Siófoki 5fok. De ez is álomforgatókönyv, kurvára nem panaszkodhatok erre.

 

 

PÁLYA:

Nyilván nem a legjobb pálya…kicsit szintes, fordítókkal tűzdelt: de nem féltem ettől, kurva sokat gyakoroltam ezeket Tenerifén és rendben voltam ilyen téren is. De utólag azt mondom nyilván számított ez is. Jobb lett volna síkon, egyenletesen futni…Pulzusilag is. Meg tempó/lábügyileg is jobb lett volna ha nincs ilyen 4:04-es km…

 

Még Tenerifén játszottam kicsit kalkulátorokkal és relatív kis különbséget hozott ki a szintes pálya. Most utólag megnéztem és 1:29:50-es időt kéne tudnom full sík pályán ahhoz hogy ezen a pályán meglegyen az 1:30:00. Ugyan Reni azt mondta, hogy a technikám emelkedőn nem a legjobb és nekem többet számít, jobban lasít, de akkor is max 20-30mp, és hát simán bennem volt ennyi tartalék a mai napon.

 

 

 

A VERSENYRŐL….

 

Az elindulás, árpád hídra felfutás ugyan simán ment, de azért nem volt annyira komfortos, kényelmes , mint 2 éve (2022-ben, amikor gyomor DNF). Néhol nagyon nem esett jól a pulzus, de máskor amúgy kényelmes volt! Az elején is volt még olyan rész, úgy 3km-nél ahol nem éreztem jól magam. Erre rájött a frissítő, és hiába egyéni és így kényelmesebb, azért ez is felvitte. De pl. 5km-nél tök jól éreztem magam, majdnem úgy voltam hogy elindulok egyedül :) Na ez kicsit túlzás, de iramfutók mellett találtam magam, és jólesett ekkor épp a pulzus. De aztán 6-7km-nél megint nem esett jól… Különösen az emelkedőkre felfutás nem esett jól, de igazából nem foglalkoztam vele. Ezért edzettem, szenvedtem kint Tenerifén. Úgyhogy a kurva Szabadság hídat is megfutottam rendesen, és tudtam hogy utána már csak 2x db emelkedő lesz… Brutálisan fel is ment itt a pulzus, 174-re, wtf! Még jó hogy nem néztem, mert megijedtem volna….Bár ha nézem lehet lelassítok, visszább veszek és nem jön el ez a pont a lábamban? Franc se tudja, azért nem hiszem hogy pulzushoz van köze ennek… De amúgy inkább jó döntés volt hogy nem néztem, mert kurvára nem az egyéni csúcs érdekelt.

 

Amit szintén nagyon fontos megjegyeznem, hogy intenzitást tekintve erősebb/nehezebb volt már az eleje is már vártam!!!! Edzések alapján, ilyen (időjárási) körülmények között az első 10km (talán első 15 is) tök lazán kellett volna menjen/essen! A 4:15-ös tempó az edzéseken a jóleső erős volt!!!! Most mégis nehezebb volt!!! Nem voltam limiten egyáltalán, de azért jólesőnek se mondanám. Igaz, 4:11-es tempót is futottunk….

Illetve hát valószínű van valami köze annak, hogy a lábaimat már a verseny hetében is fáradtnak/nehéznek éreztem…De miért éreztem ezt így eleve Reni????

Mondjuk lehet hogy nincs köze hozzá mégse, mert igazából nem a lábamnak volt nehéz a futás, hanem pulzusilag esett (kicsit) nehezemre a futás…Szóval akkor lábam nem befolyásolta a dolgokat…?? De miért éreztem így pulzusilag, amikor tényleg minden tökéletes? (lásd lejjebb pulzus összehasonlítás!)

 

Fejben amúgy nehéz volt… Folyamatosan el akartam engedni az iramfutókat, már 2-3-4km-től kezdve, mondván fussatok gyorsan ti bolondo, én majd futok „kényelmesen”, 4:30 körül és meglesz a PB. Szóval azt hiszem kurvára meg kell dicsérnem magamat, mert nem engedtem el őket! De mi a faszért jött elő ilyen gondolat bennem, főleg ilyen korán….?? Ez azért nem logikus (Reni kérdés #1). De lásd feniteket, magas pulzushoz köthető ez az egész (is).

 

Szóval a Szabadság hídra még felfutottam velük, de a lefutásban elkezdtek távolodni! Ekkor még csak nagyon kicsit… Brutál gyors tempó volt, ha kellett volna tudtam volna ezt a tempót futni, de már ez se esett jól! Mint kiderült, hiába lejtős rész, ez a ~4:05-ös tempó nekem túl sok lett a lábamnak… DE MIÉRT??? Kurvára tudnom kell lejtőn futni, lásd Las Galletesi verseny utolsó 2-3km-e, amit ~3:58-ban „gurultam” végig, alacsony pulzuson! Érzetre ott lement a pulzus, a valóságban amúgy nem de érzetre igen, és ez a fontos szerintem! Ma is azért lement egy kicsit a pulzus, de inkább csak „normálisra” ment le az emelkedő után, szóval nem annyira drasztikusan volt könnyebb ez a lejtős rész. Nem is tudom mit éreztem, lábaim/pulzusomat vegyesen, és azért elkezdtek távolodni az iramfutók.

 

De kurvára nem adtam fel, úgy voltam vele, hátha magamhoz térek 1-2km-n belül és ha látom őket ~30mp hátrányból hátha tudom tartani azt a tempót. Meg ha más nem, akkor a PB-t megfutom…

 

De aztán olyan gyorsan történt minden….

9,4km úgy érzem lábaim nagyon elkezdenek elfogyni (***)

9,5km fordító

9,6-9,7km  jobb vádlimra alig bírok ráállni, de pont ekkor láttam meg Tomiékat akik szurkoltak…

9,8km Tomiék mellett ledőltem a fűbe/földre sírni

 

***9,4kili: Miért éreztem azt hogy a lábaim nem mennek már rendesen Reni??? Hogy a francba lehet ez? Olyan érzés volt, mintha az előtte levő, lejtős erős km-t (4:04) nem bírtam, és emiatt utána beálltak a lábaim. De hát futottam gyorsabban sokat Tenerifén!! Meg TNF-n versenyeken 10kilit futottam 4:13 körüli tempókban, most is ugyanez volt a táv/intenzitás eddig. De ott/azokon egyáltalán nem volt ilyen érzés! Most meg kipihent is voltam…!? Ezzel kezdődött, vagyis már éreztem a lábaimon hogy nem annyira erősek…

Arra gondolok talán, bár ez lehet belemagyarázás hogy a sérülés előjele volt, hogy már ekkor „elkezdődött” a sérülés, emiatt is lassultam kicsit már ekkortól kezdve… Reni..????

 

Szóval 9,8km körül KO…..

Nem tudtam tovább menni…Sírtam 20mp-t, hogy oda az álom, megpróbáltam újra elindulni, nem sikerült. Sírtam még 1 percet, megpróbáltam elindulni, hogy megnézzük azt a forgatókönyvet, amit Reni mondott a gyomorra: ha meg is kell állnom, akkor stoppoljam le, és nézzük meg anélkül mi lett volna. Hát így se ment. Sírtam még 3 percet, ezután újra megpróbáltam elindulni ugyanilyen Renis alapon (nézzük meg milyen tempó lesz/menne extra pihenővel), de nem ment…Nem bírtam ráállni.

 

Azért is nagy csalódás ez az egész, mert fogalmam sincs, hogy mi volt bennem…Nem fáradtam el igazából.  Sokszor nem esett jól a tempó/pulzus, de még a Szabadság hídról lefelé jövet is (~9km), úgy voltam, hogy azért még tudom tartani a tempót. Eszem ágában nem volt „elengedni” még az iramfutókat, simán kellett volna futnom velük, és úgy éreztem ekkor még hogy tudok velük futni…Az egy más kérdés hogy belülről azt éreztem hogy ma se ment volna végig…Vagyis elejétől fogva szenvedtem, sokszor voltak fejben olyan holtpontok, hogy nem kéne ezt csinálni, elkéne őket engedni, de hát még egyszer nem követem el azt a hibát, hogy jól vagyok fizikálisan és azért elengedem mert úgy érzem, hogy el fogok fáradni….Szóval futottam tovább, és vártam hogy előjöjjen az az érzés, hogy a lábaim is fáradtak, nem bírom emelni és majd akkor megküzdök ezzel az érzettel. Ezt „gyakoroltam” kint Tenerifén, ezért készültem…De hát ez a pont se jött el, mert vádlim feladta a harcot :(

 

 

Szerencsére fel tudtam hívni Tomitól Norbiékat hogy ne várjanak rám, de valahogy még vissza kellett jutnom…Gondoltam szép lassan elfutok levezetésképp a Szigetig…. Megpróbálkoztam kocogni, de hát azt se tudtam!!!!!!!!!!!!!!

Nagy nehezen elsétáltam 4/6-osig, imádkoztam hogy ellenőr ne jöjjön, ezt legalább megúsztam, de aztán Margit Hídtól még 2km-t be kellett sétálnom, hát az borzasztó volt…Nagyon rosszul festhettem, mert volt valaki aki meg is kérdezte jól vagyok-e, kell-e segítség. (részben azért, mert koszos volt a felsőm a fűben/földben sírástól). Gondolkoztam azon hogy „stoppoljak” és vmi elektromos kiskocsira/bringóhintóra rápofátlankodjak…Nem tudom miért nem csináltam ezt, de végül végig gyalogoltam/vánszorogtam…

 

Úgy voltam vele ekkor, hogy remélem hogy valami szakadás, komoly dolog:

Mert ha igen, akkor ez okozta a gondot, és igaz hogy nagy a baj, de nem én vagyok a béna, csak pech (?)

Ha viszont nem komoly, akkor már megint valami olyanfajta következtetést lehetne levonni hogy nem voltam eléggé felkészülve…(Bár a szakadás/túlterhelés is részben emiatt jöhet elő).  Ez esetben viszont úgy voltam vele, hogy itt a vége, többet nem futok (versenyszerűen félmaratont). Az előzőekből tudtam mit tanulni/fejlődni….De ezután nem, mindent jól csináltam, alig lehetett volna jobban.

 

Első gondolatom ez volt, sajnos azóta negatívabb lettem. Hiába derült ki, hogy komolyabb/valós a sérülés. Még szerdán (3-4 nappal verseny után) is fáj, képtelen lennék/vagyok futni. Reni szerint apró húzodás, és szerinte véletlen…De én nem hiszek a véletlenekben. Nem edzettem eleget, vagy valamit rosszul csináltam, hogy ez pont most jött ki…!?! Szóval hiába történt valóban egy sérülés, ez nem nyugtatott meg, továbbra is keresem a hibát, de egyszerűen nem jövök rá… Mert ha tegyük fel belelépek egy gödörbe, és pl. tegyük fel elszakad a bokaszalagom, na az totál pech, de egy ilyen után továbbra is eltökélet lennék, és mennék tovább az út felé. De így, hogy mindent megtettem és egyszerűen nem értem, így nem tudom még mi lesz…

PB haranggal kapcsolatos érzések mostani verseny után kevésbé voltak negatívak mint Siófokon. Akkor csak ~30mp hiányzott, és én (is) tehettem róla. Akkor eszméletlenül kikészültem lelkileg és totál magam alatt voltam. Most másképp voltam/vagyok ki. Most is rossz érzés volt, de nem annyira…Most inkább ilyen beletörödömség érzet/hogy képtelen vagyok az egészre.. Azért így is rossz érzés volt, inkább el is kértem Norbitól a biciklit hogy minél előbb eltekerjek a Szigetről, ne lássam a sok boldog/elégedett embert, ne halljam hogy kongatják a harangot…

 

 

 

 

 

 

 

 

Hogy mit hoz a jövő…?

Amikor kivettem a nyári szállásomat részben úgy vettem ki, hogyha szeretnék, akkor Siófokig (2024 november, félmaraton…) itt tudok/fogok lenni. De ez kurvára nem volt a fejemben/opció. PB esetén sem hiszem, vagyis nem tudom, hogy újból bele kezdtem-e volna egy ciklusnak…

Amíg a korábbi kudarcak után egyből erősebben tértem vissza, most ez nincs így…. 2023-as Vivin elfogytak a lábaim, de futás közben úgy voltam hogy akkor 2023 őszi wizzair és 2023 téli siófok, kettőből egyik csak kiadja, és már másnaptól edzettem.

Siófoki meg csak részben volt kudarc, mert ~30mp-vel maradtam el PB-től, azért nem olyan borzasztó az, szóval utána sem volt kérdés, hogy újra nekimegyek. Főleg mert futás közben is éreztem, hogy sok dolog/körülmény ellenem volt.

De lásd fent, MOST MINDENT JÓL CSINÁLTAM ÉS MÉGIS EZ A VÉGE??

Ezért is voltam/vagyok ki, mert ennél jobban nehezebben tudnám csinálni. Így is túl sok időt/energiát szánok a sportra, bár nekem megéri, de azért ez akkor sem normális. Főleg ha nincs eredmény.  Hiába szeretem, és imádom, nem éri meg ilyen szinten odafigyelni, ha nincs eredménye…?

 

Lehet a fokozatosságot be kellett volna olyan szempontóbl, hogy előbb legyen meg a PB, és utába az 1:30!? Bár semmilyen kétely nem volt bennem hogy képes vagyok-e az 1:30-ra… Tudtam hogy 1:28-1:29 körül is tudnék ideális körülmények között. De a kurva életbe, ma ideális körülmények voltak! Még a pályát leszámítva is, de az max 15mp…

 

Felmerült bennem opcióként az, hogy:

#1  elengedem félmaratont, őszi wizzairen 10km:   talán ez tűnik a legokosabb ötletnek

#2 wizzair félmaraton PB kísérlet, majd Siófokon sub 1:30:   de hát kurvára nincs kedvem ehhez…

#3 félmaraton egyedül most egyből:  volt egy olyan ötletem, hogy nem megyek vissza másnap Tenerifére, hanem kinézek egy verseny jövő hétvégére. Renivel beszélve egy jobb ötlete támadt: fussam le Szigeten: olyan szempontból jobb, hogy ideális pálya. Talán tudnék frissíteni is egyedül. De a mai után nem tudom van-e bátorságom bárkit megkérni, hogy asszisztáljon a kudarcomhoz… :( Szóval egyedül kéne azt megoldani…De Szigeten nincs verseny feeling, szóval 1:30 kizárt hogy sikerülne egyedül. De a PB elvileg menne… Viszont nincs PB harang…

 

De igazából a lábam/vádlim olyan szar, hogy inkább visszamegyek Tenerifére…Amúgy is jövök 2-3 hét múlva, ha jó lesz a hőmérséklet akkor, ha helyrejövök fizikálisan hamar a sérülésből, ha a motivációm is meglesz kinti hetekben edzeni, akkor megpróbálhatom 2-3 hét múlva is a Szigeten…Csak kérdés kivel/hogyan…? Szigeten egy PB…? És utána esetleg egy Siófok 1:30 (de úgyhogy Wizzairen is nekikezdek)

De őszintén ez se vont!

#4 leszarom az egészet

 

Határázottan a #4-es vezet, csak életem álmát engedem el…Nem ezért basztam el az elmúlt 3 évemet….A 4-es után az egyes jön. Félmaratonról most (vasárnap, verseny napja 14:40), hallani sem akarok…

Pár nappal verseny utáni érzet a hogyan továbbról: Az előzőeket közvetlenül verseny után pár órával, vasárnap írtam. Azóta semmit se változott, eltelt 3-4 nap. Csak nézek ki a fejemből, vegetálok, nem találom magamat, nem találok célt összeségében (és nem csak sporttal kapcsolatban…normális élet terén is kedvtelen, céltalan vagyok).

Nyilván nagyban számít az, hogy milyen életszakaszban vagyok/milyen helyzetbe jöttem vissza: amíg Siófok után nagyon jól meg volt tervezve a „pihenő”, feltöltődő időszakom, ráadásul Luca ki is jött, így tényleg ki tudtam teljesen kapcsolódni, illetve azért nem futottam annyira rosszul ott. Most ez olyan téren más, hogy egyedül jöttem vissza 2-3 hétre Tenerifére. Az elképzelés/terv az volt és az is lett volna hogy kurva boldog/elégedett leszek, szép lassan összecsomagolok, véglegesítem ingatlan adásvételt, majd rövid időre hazaugrok Bp előtt. De így hogy a kedvem teljesen más (rossz) így sokkal negatívabban látom ezt az egészet. Eleve kurva rossz érzés volt visszaérni Tenerifére. Nem érzem igazából jól magam itt… Megérkezés után, reptérrel hazafelé vezetve nagyon elsírtam magam, amikor a szokásos edzőterepem mellett vezettem…Ezért edzettem, a semmiért…? A hangulatom is így teljesen más, alapesetben a boldogság miatt mindent pozítivabban látnék, de most úgy vagyok vele, hogy ezt a kurva adásvételt valahogy el kéne intézni, de továbbra is folyton kavarnak, és semmi kedvem hozzá. Emellett eszembe jutott, hogy a fogammal is vissza kell menni, hogy kicseréljék a koronát…Ráadásul ~2-3 hét múlva ki kell mennem Amerikába amihez meg aztán teljesen nincs kedvem…. Részben ezért sem tudok nagyon tervezni, gondolkodni a jövőn. Az alap terv az lett volna hogy most 2-3 hétig jól érezm magam, edzegetek Tenerifén amihez kedvem van, majd jön 3 hét Amerika, elintézem ott a dolgokat, és június elejétől Budapesten újratervezhetem a dolgokat. Igazából sok minden nem változott, ugyanúgy június elején fogok rájönni, hogy mit akarok, mit fogok csinálni. Csak annyi változott, hogy az addig levő ~1,5hónapot totál levertem/depresszív állapotban fogom tölteni… :(

 

Valamennyire biztos hogy motivált vagyok/kéne legyek, vannak erre utaló jelek…Eleve ugye úgy terveztem, hogyha nem sikerül most valami se az 1:30, se a PB, akkor Siófokon 1milliárd % hogy megfutom ezt az időt. De hát kurva messze van, és egész Amerika bekavar ebbe. Az újboli erősebb edzéseket csak június közepétől kezdhetném el, de kell pár hét, míg újra formába hozom magam. Szóval kurva messze van az egész…

Még verseny napján délután megvettem tesómtól a masszázspisztolyát, hogy segítsem a rehabilitációmat…

Illetve másnap, hétfői visszaút alatt elkezdtem tervezgetni, számolgatni a ciklusukat…Mikor kéne elkezdeni készülni futanet-es edzésterv alapján, ha Wizzair szeptemberi félmaraton lenne a cél és ha Siófok lenne a cél. De ezt is azért egyáltalán nem lelkesen csináltam, nem is tudom miért kezdtem el ezt számolgatni, mert kurvára nem érzem magamban az erőt/motivációt erre. Illetve azért más lenne azzal az adott edzéstervvel készülni. Sokkal jobb volt/lett volna Renivel, csak hát egyrészt neki nem lesz mostantól annyi ideje, másrészt úgy érzem tök fölöslegesen nekem edző, mert úgysem tudok egyszerűen teljesíteni…Egyedül viszont biztos hogy közel sem lett volna ennyire sikeres, jó a felkészülésem. Olyan kurva erős edzéseket írt, amik nekem eszembe se jutottak volna, és igaza volt/lett, mert ezeket (is) meg tudtam csinálni.

 

Az amúgy egy nagyon jó döntés volt, hogy végül nem maradtam Budapesten csak amiatt, hogy hűvösebb időbe fussak egy újabb félmaratont…csütörtökig lett volna rá lehetőség az időjárás miatt, de a sérülésem komolyabb… Úgy voltam vele még verseny után, hogy ha hazamegyek Teneriféről, akkor mielőtt kimennék Amerikába lesz amúgy pár napom (akár 1 teljes hét is) hogy rávegyem magam. De ehhez azért kéne az, hogy meglegyen valamennyire a motivációm/kedvem itt Tenerifén. Ez egyelőre egyáltalán nincs meg, magam alatt vagyok, ráadásul sérült is. Ráadásul (újra) keveseket alszok. „Szerencsére” a sérülés miatt amúgy is értelmetlen ezen agyalni. Ha minden jól megy, továbbra is ilyen ütemben javul a labám, akkor talán péntek-szombat körül egy laza kocogásra ki tudok menni, talán meg tudom próbálni. Már ha lesz hozzá egyáltalán kedvem. Azért ez még mindig nincs kizárva, hogy fussak egy félmaratont otthon május elején szigeten, de azért 3 dolog hiányzik még:

-motiváció az egészhez

-hangulata más lesz

-frissítés

Motiávcióról írtam, egyelőre nincs ehhez kedvem. Másrészt én az egészet versenyen szeretem/szeretném futni. Ott jobban ki is tudom hozni magamból a maximumot. Meg hát lehet PB harang? :) Edzésen szerintem a PB elérhető, 1:30-at kizártnak tartom. Illetve hát a frissítést is ki kéne találnom…Ennyi kudarc után nem merek senkit megkérni hogy segítsen…Egyedül viszont képtelen vagyok/lennék rá. Ez sajnos a jövőre nézve is igaz…Nem tudom hogy ha tegyük fel nekimegyek újra egy 1:30-nak, akkor mi a franc lesz ezzel? Szóval ha netalán újra nekivágok ezt kéne valahogy „tisztázni”, nyilván először magamban, magammal. De nem érzem úgy hogy megérdemlem hogy bárki segítsen, ha ennyiszer elbuktam. Eddig nem volt bennem semmi negatív érzet, mai versenyen is tök nyugodt voltam. De innentől, ezután viszont ez a mai tényleg egy komoly trauma lesz, amit valahogy fel kéne dolgoznom (bár ki tudja, lehet segíteni fog az, ha a lábam meggyógyul és ha újra rendesen, többet alszok…) Aztán ha a frissítés kérdés megoldódott, akkor talán meg kéne győzni/kérdezni Renit, hogy tud-e megint segíteni…? Bár itt ugyanaz van bennem, mint frissítéssel kapcsolatban, csak még jobban/többet. Ő is nagyon sok energiát beletett fölöslegesen ebbe az egészbe… :(

 

Alapvetően ha magamhoz térek ebből az egészből akkor azért lehetnének célok. De ugyebár Amerika bekavar, emiatt se tudok tervezni most még, majd inkább június elejétől. De elég logikus terv/cél lenne (már ha akarok még egyáltalán futni):

Szeptember       Wizzair félmaraton

Október              10km-es betétszám maraton alatt

November         Siófok félmaraton

 

És úgy belekezdeni a felkészülésbe hogy vegyesen készülök 10km/félmaratonra egyelőre. Ha az időjárás kedvező és úgy érzem hogy brutál jó formában vagyok, akkor nyilván meglehetne próbálni Wizzairen újra 1:30-at, hátha vmi csoda folytán már ott meglenne (és így spórolnék pár hónapot). De elindulhatok úgy, hogy legyen meg a „biztonsági PB”, amivel önbizalmam nőhet… Vagy elindulhatok úgy, azzal a céllal, hogy megnézzem meddig tudom tartani ezt a tempót…?

Mert az végülis pozítivum, hogy a mai, negyedik próbálkozásomon bírtam a legtovább a tempót!

2022 Vivi  ~5,5km

2023 Vivi ~5,5km és elfogytam meleg miatt

2023 Sifófok 7-10km (brutál szél 7kilitől: tempó 7km-től csökkent, pulzus/intenzitás csak 10-től)

Ma pedig 9,3km-ig ment a tervezett tempó

Nyilván már az is előrelépés lehetne, ha esetleg Wizzairen nekimegyek 1:30-nak és „csak” 14kilig jutok, ott „meghalok”.

 

Ez még nagyon-nagyon messze van. Hiába tűnik úgy hogy tervezgetek, belülről továbbra is ürességet, céltalanságot érzek sportot/egész életet tekintve…Aztán nyilván ha mégis belekezdek felkészülésbe, akkor forma alapján lőném be a célt. De ehhez (is) nagyon kéne Reni. Bár utáltam/utálnám, de ismerve őt biztos azt mondaná hogy menjek neki az 1:30-nak/4:15-ös tempónak Wizzairen, nézzem, nézzük meg meddig bírom… :) Viszont azt is tudom magamról, hogy én egyedül biztos nem tudnám rávenni magam erre, vagy ahhoz tényleg valami extra forma kéne (de annyi időm edzeni/felkészülni nem lesz)…

 

 

Summary röviden, konkluzió:

Minden rendben volt, minden tökéletes volt...Így továbbra sem értem hogyan történhetett ez meg. Véletlenben nem hiszek. Nem hiszem hogy ez csak pech volt. Ha egy rossz lépés lett volna és úgy jön a sérülés, akkor tuti szuper motivált maradtam volna és dac-ból mennék tovább mondván megcsinálom legközelebb. Most nem érzem ezt a belső erőt. Egy kicsit sokk-os állapotba kerültem vasárnap a sérüléskor és az még mindig bennem van. Nem tudom egyszerűen hogy mi legyen. Túl sok energiát öltem ebbe bele, szinte 3évet. De nem látom azt se, hogy mikor/hol/hogy tudnék teljesíteni a körülmények miatt. Messze van még az ősz/tél, meg ki tudja arra hogyan tudnék felkészülni. Most meg már itt a meleg/a nyár...

Egyelőre várom hogy elmúljon ez a sokkos állapot, utána hátha tisztábban látok.

 

 

PULZUS összehasonlítás:

 

Belülről nagyon hullámzott az érzet, ahogy feljebb írtam. Volt hogy relatív jól esett az intenzitás, de utána hirtelen egy rövid szakaszon szenvedtem. Úgy éreztem belülről hogy egy kicsit magasabb a pulzus, és ezért össze akartam hasonlítani a korábbiakkal:

 

#1 A korábbi Vivicittákhoz képest első ránézésre nem volt magasabb a pulzus. Az időjárárást legalábbis teljesen lekövette. De olyan szempontból „magas”, hogy kb azt hoztam, mint korábbi években, pedig sokkal-sokkal jobb formában vagyok! Reni mondjuk erre azt mondta (és igaza lehet), hogy viszont cserébe sokkal jobban a magasabb pulzust

#2 korábbi Vivicittákhoz képest alaposabban átnézve azért már észrevettem változást! Hiába volt ma hűvősebb, az „utazó” pulzusom mégis magasabb volt ma, mint korábbi években! Pedig ma 9 fok, és elmúlt 2 alkalommal 12 és 20fokok voltak! Bár azért azt is hozzá kell tenni, hogy azokban az években mindkétszer 5,5km-ig tudtam elfutni, míg ma ez 9,3km volt…De az utazó/versenytempós pulzusom (amit 2.km-től néztem mindig, és addig néztem az átlagot, amíg bírtam tartani az intenzziást), az ma 165 volt hűvösebb időben, míg korábbi alkalmakkor 163/164. Ha figyelembe vesszük, hogy edzettebb is vegyek, ez akkor is jelenthet valamit, nem, Reni…??? És ha igen, akkor mit…?

 

#3  Tenerifei edzőversenyekhez képest magas(abb) pulzus! Ami érthetetlen, mert kint kurva meleg volt!?!?! 3-6km-es szakaszon Tenerifés versenyeken 162,164,165-ös pulzus…..Ma 165! Full ugyanaz, sőt kicsit ugyebár magasabb…De ezt úgy, hogy most kipihent is voltam és hidegebb volt! MI A FRANC? Ugyanez az igaz az utazótempó utolsó 3km-ére: megnéztem hogy amíg normál intenzitás futottam tenerife versenyeken, vagyis hajrá előtt, a legutolsó 3km-ben milyen átlag pulzust futottam (általában 8-9km-ig futottam egyenletesen, és onnantól kezdtem el kint fokozni).

168/170

165/169

167/172

Ezek voltak átlag/max pulzusok Tenerifei 10km-es versenyeken a 7-9km-es szakaszon.

169/174, ez pedig a mai!?!?! Hidegebb időben, kipihentem

 

Szóval ebből egyértelműen lejön nekem, hogy valóban (kicsit) magasabb volt a pulzus. Mi a francért lehetett ez Reni??? Bár erről beszéltünk, de okozhatott-e ez bármi sérülést (sztem amúgy nem, vagyis szerintem se…). De akkor is itt van ez a kérdés, hogy miért volt ma magasabb a pulzus, amikor tényleg életem formája/hűvös idő/kipihenten, stb…??

 

Edzésszakaszok

Idő Táv
(km)
Tempó
(p/km)
Seb.
(km/h)
Szint
(m)
Minimum
pulzus
(bpm)
Maximum
pulzus
(bpm)
Átlag
pulzus
(bpm)
00:04:14 1 04:14 14.17 15 0 159 147
00:04:10 1 04:10 14.40 1 0 160 156
00:04:08 1 04:08 14.52 0 0 164 162
00:04:12 1 04:12 14.29 0 0 166 165
00:04:10 1 04:10 14.40 0 0 166 165
00:04:12 1 04:12 14.29 4 0 167 166
00:04:09 1 04:09 14.46 18 0 172 168
00:04:20 1 04:20 13.85 18 0 174 170
00:04:04 1 04:04 14.75 0 0 172 169
00:04:21 0.95 04:35 13.10 0 0 169 163
Új edzésszakasz

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

0 hozzászólás

Felszerelések

Add meg az edzéshez tartozó felszerelésed!