Ez az egyik kedvenc túrám, változatos táj, fantasztikus útvonal, kedves szervezők, csend :)

A terepviszonyok kissé nehezek voltak számomra, hó, hókása, latyak, letapostott hó, jeges csúszós szakaszok, dagonya és mégnagyobb dagonya :)

Jakabhegy most sem lett kisebb, a melegmányi völgy sem lett kevésbé technikás, és a Misina tető Tubes kilátó közti távolság se rövidebb /ez utóbbit én nem értem, az első Téli Mecsek túrámról olyan emlékem volt hogy a Misinára felére hipp-hopp ott voltam a Tubesen, ezt sajna azóta se sikerül rekonstruálni :)/

Tubesről lefelé a zöld kör továbbra is a túra általam legkevésbé szeretett része, főleg hogy a meredek lejtő a végefelé egyre kövesebb is lesz. Idén pedig ránk is sötétedett. Párszor itt már sikerül csúnyákat mondanom /szánja-bánja szmájli:)/

Az élesben kipróbált túrabot bevált, nem ödémásodott fel a kezem, és csak egyszer estem egy hatalmasatt a Melegmányi völgy felé lefelé. :)

Az idő tökéletes volt, meleg szellő, napsütés biztos volt vagy 7 fok pluszban.

Ehhez képest ilyen rossz idővel még sosem sikerült beérnem, jól ráfogom most a hóra meg a jégre :) És tudom hogy ez egyáltalán nem futás, de valahol el kell kezdeni nemde?:) A lábszáram is egész jól viseli ezt a fajta terhelést. De holnap nem lesz dupla program az biztos, egy részről mert a sarkapat ledarálta az átázott bakancs, márészről asszem megérdemlek még egy nap pihit. :)

Szép volt, Jó volt

Jövőre újra! :)

Asszem ma kissé túlvállaltam magam. Pedig egész nap csak arra tudtam gondolni hogy milyen jó lesz este gyűröm kicsit a futógépet majd jó kis zenére rázom a termetes hátsóm aerobicon  :)

A futival még nagyon nem is volt gond bár ennél élveztem ezt már jobban is :) /de végre még mindig nem fáj a lábam és ez szuper jó:), még a HTMV után sem pedig ott a végefelé éreztem azt a pontot a bokám fölött ahonnan ez ki szokott indulni/ A padozás után viszont nem igen maradt időm pihengetni már kezdődött is az óra pedig máskor van egy két perc késés, hát most nem volt...

Az oktató hihetetlen vehemenciával vetette bele magát az őrült ritmusba én meg csak néztem ki a fejemből, hogy hé hé ezt eddig nem így szoktuk héélóóó. Mindenesetre próbáltam követni, de a kétségbeesésem a tetőfokára hágott mikor már az első lépés sorozatban olyan kombináció bukkant elő amivel át kellett volna kerülni a step pad túloldalára, nagyon gáz volt hogy rajtam kívül mindenkinek sikerül a második próbálkozás után, nekem vhogy az óra végéig nem sikerült átlátnom ez hogy is műxik főleg ilyen tempónál. Tanárnő kérem nekem dislexiám van!!!  Azért csak küzdöttem hősiesen és megittam egy liter vizet :)

Most így irogatva inkább kellemesen fáradtnak érzem magam:)

Megyek csinálok egy fini relaxáló gyümölcs teát :)