:: szegény tesóm, kulkcscsonttörés. :( igaz az aktuális formája és lábfájása miatt a ligetkörre nevezett, de így most ez is kimaradt nekik. a félmaratonon tehát tesómmal egykorú (ezeréves cimbi) szomszéd sráccal mentünk.

:: dobzse is jó formában van, edzett ő is a félmaratonra, sokszor láttam a házunk előtt elfutni. első félmaratonja (azt hittem tavaj ő is lefutotta tesómmal, de kimaradt neki sérülés miatt), így érthetően izgult. elláttam bölcs tanácsaimmal és egy homloktörlő csuklópánttal, majd beálltunk az optimista 1:30-1:40-es zónába. végülis ha minden jól megy, gondoltam...

:: dobzse olyan két órán belüli időt tervezett, de az elején szépen jött velem lelkesen, a lánchíd közepéig, addig olyan 4:50-es tempót mentünk, vitt magával a futónép. ott mondta, h ő akkor most visszavenne kicsit (megértem, így is nagyon szépen kezdett), én meg köszöntem huanitának aki épp akkor ért mellénk, bedugtam a fülest, és a Prodigy: voodoo people remixére szépen elkezdtem meglehetősen tempósan futni (utána Petőfi rádióra kapcsoltam).

:: kaptam kölcsön egy órát, nem a legjobb, a részidőket nem memorizálja, de jó volt azért rápillantani a kilómétertábláknál, h miként állok. nagyon jól, konstatáltam. 7 kirinél volt vmi 2 perc előnyöm a legbátrabban tervezett 5 perces átlaghoz képest. hm, és vigyorogtam magamban, eddig még jó...!

:: szinte pontosan ott ahol a 2003-as nike félmaratonon megláttam régi edzéstársamat, ahogya rá jellemző kacsázással és kéztartással fut. mellé csapódtam, kicsit diskuráltunk (van házasság, jön a gyermek, gratulálok nekik!), majd mondtam, h mennék tovább, 16 kiri körül ugyis utolér (bár reméltem h nem), addigra tök kileszek ilyen kezdésnél.

:: petőfi híd közepe, 10km, 46:30 körüli idő. az se rossz, és tovább vigyorogtam. ahogy elnéztema budai rakpartra, végig tömött sorokban futók ameddig csak ellátok. nagyon jó érzés volt! :) Pesti oldalon híd alatt chip résztáv, órám szerint 49 percnél járok. húha az még mindig nagyon jó!

:: a következő pár kiri elrepült, egyszer csak a váltóknál tartunk 13 km-nél. az óra csupa nullát mutat. hm, mi baja lehet? leállt? annak nem örülnék. mire ez átvillan az agyamon kiderül persze, h csak most váltott át, pont 60 perce futok. még mindig nagyon jó!

:: itt jött a holtpont. a kövi kilóméter szenvedés volt. alig akart jönni az a nyamvadt 14-es tábla. visszakapcsoltam mp3-ra a rádióból (talán pont hírek és reklám ment amugy is) és bíztam benne ha voodoo people és dob+basszus felpörget. jó terv volt, be is vált. átmentem a jobboldali sávba ahol alig futott vki, és éreztem ahogy a borzongás fut fel a fejem tetejéig a pörgős zenétől. szám végére semmi bajom nem volt, friss voltam, és újból lelkes. jött a vizes kapu, majd a fordító, és már 16 kirinél jártam, pont amikor a 10-nél utólért cimbim a 15-nél. nem vagyok nagy rivalizáns, de ez most jól esett, mert Miki marha kemény csávó több maratonnal a háta mögött és nagyon nagy akarattal.

:: itt megint egy kis holtpont. a 17es táblát vhogy kihagytam, ráadásul jött a nyugati felüljáró, ami nagyon nem tetszett. ha jól érzékeltem Monspart Sarolta is úgy gondolta, ha domb tetején kell egy kis segítség a futóknak, ott szurkolt, köszönjük! :) ha dombra fel, akkor le is, ugye, ez most is érvényes volt, lent már várt is a 18. ollé, már csak 3, és ha jól számolom, és nem purcanok ki, akkor nagyon úgy állunk, h 1:40-en belül lesz az időm... hm-hm, az naggggyon jól hangzik! ezen a ponton törni kezdte a jobb nagylábujjam a cipő, de már nem nagyon érdekelt, hiszen itt a vége. negyed óra, és slukkolhatam a vizet.

:: vhol 19 kiri után újból zenére kapcsoltama rádióról (relám) és elkezdtem hajrázni. hajtott, h 1:40-en belül legyek, doppingolt, h mindenki belehúz, már csak attól tartottam, ha befutó előt még vmerre elkanyarog a pálya egyet, mert az ilyen flikk-flakkoktól hülyét kapok. szerencsére a hősök terén egy balos után már csak az utolsó pár száz méter volt hátra nyílegyenesen. a közönség tapsolt és éljenzett, a szpíker mindenkit dicsért, az hivatalos óra 1:40 fölött járt olyan 10 másodperccel, én pedig szépen beértem, a saját mérésem szerint 1 óra 39 perc 11 másodperc futás után. vigyorogtam. :D

:: elballagtam az éremért, köszönöm, ne akaszd a nyakamba, tiszta izzadtság vagyok, magamhoz nem érnék, nemhogy máshoz, köszönöm a pakkot, köszönöm a vizet. mindehol vigyorgó emberek. :D barátnőm sehol sétáltam egyet, sejtettem, h kicsit későbbre számít a befutómra, mert olyan 1:45-ös időt mondtam neki. közbe beér dobzse is, 1:53-al, ami nagyon-nagyon-nagyon jó idő neki is, ő is vigyorog és csak kicsit sántikál. megkeressük a lányokat (tényleg nem vettek észre, mert 1:40körül kezdték el a befutókat nézni). Andreám megkönnyebbül, mert már mindefélét gondolt, h hol vagyok mi bajom lett. én csak vigyorgok. szép kis futás volt. eszegetem a kapott kekszet, iszogatom a vizet, újra kezdek izzadni (ami egyébként vhol 13 km körül megszűnt, addig nagyon jól jött a csuklópánt). és vigyorgok.

:: ui: szervezésről annyit h nagyon kevés volt a klotyó és a szemetes! öko-szelektív sátor van, de kuka meg sehol???!!!

+ nem cigiztem előtte, kicsit meg voltam fázva és kaparta a torkom. , amugy sem esett jól. utána egy órával egy szál, meg hazafele. nem egy nagy mennyiség.

++ tisztára lebarnult az arcom meg a nyakam! :D