Ma reggel, ahogy felkeltem nagyon gyengének éreztem magam.Reggeli és zuhanyzás közben végig ezen gondolkoztam, hogy hogyan fogok én ma reggel biciklizni? Aztán ültem egy fél órát a tv előttm kicsit összeszedtem magam, és elkészültem. A terve az volt, hogy letekerem a szokásos 3 kört, de most nem nézek órát.Úgy éreztem jobb ha nem hajtom magam, most nem vagyok olyan állapotban. Elindultam tekerni, és még egész jól is esett a dolog, órát nem néztem, haladtam ahogy haladtam, nem érdekelt, csak a biciklizés öröméért csináltam. Az utolsó körömet mentem éppen, amikor szembe jött megint az apuka a bukósisakos kissráccal:) Mint régi jó ismerősök összemosolyogtunk és továbbmentünk. Végre van valaki, aki nem néz csodabogárnak a lakótelepen, ha nem vásárlás céljából, sportosabb cuccban ráülök a bringára, és közben még ki is pirosodik a fejem:)

Aztán hazaértem és szokás szerint levittem a kerót a pincébe.Ahogy baktatok fel és nyitom a lakásajtót elkezd ömleni az eső:)Nagyon nagy szerencsém volt.