Már megint az úszás....

Bár nem kéne csodálkoznom rajta, mivel április óta 13-14km-es heteket úszok. 5km-nél többet már igencsak rég úsztam. A rajtpozícióm is távol esett a jó úszóktól, így lábvíz sem nagyon akadt amire "ráugorhattam" volna. A rajtot csodásan elkaptam, egy ujjal sem értek hozzám, hatalmas helyem volt, jobbra-balra 5-5 méter legalább. A víz hőfoka viszont igencsak meglepett (20,5°C), mivel elötte nem melegítettem úszáson. Ennek egyik oka az volt hogy nem akartam "lefagyasztani" az izmaimat a rajt elött. A másik ok pedig, hogy igazából kicsit elszöszmötöltem az időt, és az sem maradt rá. De visszatérve az úszásra. Az első bójáig szinte teljesen egyedül tempóztam, csak a savval küzdöttem, ami szép lassan le is gyűrt, így a kanyarnál totál belekeveredtem a levesbe. Volt ott adok-kapok szépen, és én sajnos a kapok oldalon maradtam. Éreztem, hogy hülyeség volt nem melegíteni úszással, mert ez nem egy magyar verseny ahol, majd valahogy elkavirnyálok, és kész. Nem, itt kökeményen lenyomnak, ha kicsit gyengének tűnsz. Az első kört körülbelül a 35-40. helyen abszorváltam. A második körben kicsit lenyugodtam én is, és a többiek is. Itt már csak egy-két pofon csattant a bójáknál. A kijövetel teljesen jó volt, csak az volt a baj, hogy nagyon hátul (35.hely). Innen már éreztem, hogy nemsok esélyem van az élbolyra. Főleg azért is mert nem vagyok túl gyors úszás után, (lassan állok át keróra) hogy csak úgy felrombolhattam volna pár helyet.

A depózásom viszont gyors volt, még pont elkaptam Gyimát (Dmitriy Gaag). Úgy gondoltam majd vele felérek a bolyra. Rosszul gondoltam. Olyan fájdalmat, mint azon a dombon felfelé, régen éreztem. De szerintem ezzel más sem volt másképp. Szóval Gyima faképnél hagyott, így betagozódtam egy lemaradó 3 fős csoportba. Felérve a síkra kicsit levegőhöz jutottam, de a bringáscipőmbe így is csak az első fordító elött tudtam belebújni(3km), mivel addig a cső-max, és az ing-gatya közötti tempóban próbáltuk meg harmadmagammal befogni az elöttünk haladókat. Ez sikerült is lassan. Viszont a 2. bolyról le kellett mondanunk. Ők sokkal hamarabb összeértek, és együtt tudtak dolgozni. Maradt a harmadik boly, ami szép lassan egy 25 fős csoportra duzzadt, mivel hátulról is érkeztek feljövő emberek. Viszonylag folyamatosan tudtunk haladni, bár jópárszor belassultunk, mindig volt valaki aki próbálkozott szökéssel. Én is így tettem az utolsó elötti körben, szintén nemsok sikerrel. Amúgy teljesen jól éreztem magam, és az utolsó körre kanyarodva el is határoztam, hogy mindenképp a tömeg elött szállok le, hogy esélyt adjak magamnak egy gyors depózásra. Ezt persze nem csak én gondoltam így, úgyhogy a végén sikerült 2 ukrán, és egy cseh sráccal kb 100méteres elönyre szert tennünk. A tempó pokoli volt, elöntött a sav, de tudtam hogy mennem kell, különben végképp elmegy a verseny. Sikerrel megtartottuk a 2-3 másodperces előnyünket, így jó helyzetben rombolhattam be a depóba. Ez összetettben a 29. helyet jelentette a kerékpár után.

Máskor egy ilyen utolsó 3km-es bringa után csak szédelegni szoktam a harmadik tusa elején, ám most más volt a helyzet. Iszonyatos motivációt éreztem, és vadul robbantam ki a futópályára, majdnem kitépve egy pályaelválasztó cöveket a helyéből. Éreztem, hogy nincs még teljesen veszve a dolog, és az előzetesen kitűzött célom (top 20) még elérhető közelségben van. Nagyon jól elindultak a lábaim, így a fordítóig már megfogtam legalább 2-3 embert. Gondoltam is, hogy most jön a kezdeti lelkesedés utáni holtpont. Ám nem így volt. A lábaim igent mondtak! Fokozni tudtam az iramot, és csak egyre jobban ment. Sőt az is motivált, hogy láttam az elöttem 5-10 hellyel haladók egyre inkább elanyátlanodnak. Ez rám úgy hatott, mint bikára a vörös posztó. Amint megelőztem, valakit, kitűztem egy újabb célt, hogy még őt, meg őt be kell hoznom. A célegyenesbe fordulva pedig elhatároztam, hogy az összeesésig nyomom, bár már senki sem volt elérhető közelségben.

Végül 18.-ként értem célba a 7.!!!futóidővel ami 32:57 /10km lett. Ilyen időt még életemben nem futottam triatlonverseny végén. Ennek azért is örülök mert a volt világbajnok Gaag, aki a 2. legjobb időt futotta, mindössze 20! másodpercet adott futáson. Azonban egy igen nagy tüskét érzek most magamban, mert ha kicsit jobban úszok, és legalább 1 bollyal elöbb szállok le, akkor lehettem volna 9. is. De ha neadjisten az élbolyt is elkapom...na erre nem is gondolok, mert csak idegesebb leszek. És különben is a sportban nincsenek ha-k, és volnák...

Mindenesetre többet kell úsznom! Bár már magamon sem tudok kiigazodni, mert 4 hete a középtávú ob-n elsőnek úsztam végig!