Amitől régóta tartottam, hogy egyszer 7-est látok első számjegyként a mérlegen, amikor ráállok, ma reggel bekövetkezett... Ráadásul mindjárt 70.5, 1.1-el magasabb, mint tegnap. Igaz, a szokásosnál jóval többet is ittam, de ezt a mérleg nem vette észre valahogy (víz% érték annyi, mint tegnap volt, de ezzel a méréssel kapcsolatban néha vannak kétségeim- bár az igaz, hogy amikor nagyon keveset iszom, azt meg szokta mutatni).

Hát ez van. Most már nincs mese, le kell fogyni, bármi áron! (Na jó, a "bármi" túlzás...) Igazából 17 kg lenne, amit le szeretnék adni, de ez inkább csak álom- 60kg alá kerülni, és azt megtartani már elfogadható eredmény lenne (igazából a 62kg is). Szeretném a 2 éve már bevált taktikát alkalmazni, délelőtt csak levek (gyümölcs/zöldség) és víz, délután/este szolid kajálás, 2x. Nem akarok hirtelen belevágni, meg amúgy is ettem ma már pár kekszet reggel tejeskávéval, úgyhogy most délelőttre még beterveztem egy joghurtot.

Nem tudom, hogy fog sikerülni ez az egész, mindenesetre ha nem kerülök 70 alá, vagy megint hízok, azt itt jelezni fogom, és kérek sok-sok leszidást érte...

Futás: reggel kocogtam 6km-t, igazi tyúkanyó-stílusban. Na már ezért is megéri lefogyni, bár nem tudom, a stíluson mennyire változtat a dolog, mindenesetre 60kilósan sokkal könnyedebbnek éreztem a futásomat, és gyorsabb is voltam... Ma az utolsó 1.5 km-en kicsit iramjátékoztam, gyors-lassú futást váltogattam, és meglepetésemre így az utolsó km 6:17-es let, ami azt jelenti, hogy rövid távon még tudok 6 percen belüli tempót futni. :) Azért ez is több a semminél... A heti terv az lenne, hogy augusztusban legalább 50km-t összegyűjtsek- ehhez kb. minden reggel kell 5-6 km-t futni, de legalább még 2 alkalom kéne, mert 10km-nél hosszabb futás már túl sok így 70 kilósan; max. ha az apjuk jön a gyerekekre vigyázni, akkor tudok bevállalni egy hosszabbat, reggel nincs 1 óránál több időm futni (azaz nem merem ennél tovább itthagyni a gyerekeket, ennyi futásnál már egyszer fel is jövök megnézni, hogy alszanak-e még egyáltalán a kicsik).

Ennyi...

Egy újabb verseny, amelyre szerencsémre 'rábeszélt' tesóm! :) És nem utolsósorban el is vitt autóval Diósjenőre; tömegközlekedve kissé bonyolult lett volna, azt hiszem.
Először azt gondoltam, nem érdemes elmennem 7km-ért. A 21 meg őrültség lett volna, eddig 3 hét alatt futottam csak kb. ennyit augusztusban. Annak is több mint felét ezen a héten... Aztán tesóm meggyőzött, hogy nem olyan kevés az a 7km, lesz benne szint is szépen. Hát jó! Úgyis rég voltam versenyen...

Időben odaértünk délelőtt, hamar beneveztünk. Volt idő kényelmesen átöltözni, amiközben szerencsésen elhagytam az ebédjegyemet (legalábbis azóta se került elő- de nem volt baj, mert úgyis gulyás volt, én meg elvileg húsnélküli koszton élek), kiderült, hogy nincs sapkám, pedig határozottan emlékeztem, hogy beraktam a -zacskóba zárt- cipőm mellé. Ezután már csak a telefonomat ejtettem le pár perc múlva, a fejemet nem hagytam el sehol. Kész csoda! ;) 
Nagyon szép a táj, szeretem a hegységeket, a Börzsönyt nem is sokszor láttam életemben. (Ennél talán csak a Bükk van jobban lemaradva). Szóval már ezért is megérte elmenni. A verseny megnyitóján kiderült, hogy az erdő is ritkaság, vegyes tölgy és vörösfenyő. Újabb pozitívum! :) A rajthoz 1km sétával lehetett eljutni, nekem elég is volt bemelegítésnek a gyaloglás. A 21km-esek indultak először, 11-kor, mi jó 20 perccel később, hogy ne keveredjenek össze a mezőnyök (nem jött össze, de erről majd később:).
Mi már igazi vadászpuska-lövésre rajtolunk, az első rajtnál valami gikszer miatt ez nem jött össze. Jó nagyot szólt, de nem ijedtem meg :), szép kényelmesen kezdtem a futást, hamar felvéve a sebességemhez illő utolsó pozíciót. Attól féltem, hogy nagyon lemaradok, de szerencsére nem így lett. Nem mondhatom, hogy jó erőben éreztem magam, de azért folyamatosan ment a kocogás felfelé. Az úton egy helyen szép kis vörösfenyő-tobozokat láttam. Aztán egy ágat is, rajta néhány tobozzal, reménykedtem, hogy visszafelé még ott lesz, és nem szedtem fel.
Egy idő után az előttem lévők sétálni kezdtek, így lassan eléjük kerültem. Később még egy sétáló lányt megelőztem, így már hátulról számítva sem voltam dobogós helyen. A fordító előtti kb. 400m már lejtős, kellemesebb, mint az addigi folyamatos emelkedő. A fordítónál kis séta, ivás ürügyén, aztán irány vissza a hegyre. Mintha kicsit jobban ment volna itt  a felfelé menet, de az igazán kellemes az utána következő lejtő volt, ami levitt egész a célig. Közben megelőztek az első félmaratonisták, azaz mégis összekevederedett a mezőny, de ez már nem volt gond. :) Felszedtem a felfelé kiszemelt ágacskát, meg még egyet, és azokkal tettem meg az utolsó 1.5km-t. Jólesett nagyon a lefelé futás, kifejezetten kellemes volt! A célban még hajrára is telt az erőmből, ami nem csoda, hisz majdnem 52 perc alatt futottam le a 7km-t.
Kis szurkolás, beszélgetés, -a többieknek ebéd- után néptáncosok műsora volt, majd eredményhirdetés és ajándéksorsolás, utána indultunk haza.

Itthon kiderült, hogy a sapkámat tényleg beraktam, csak egy másik zsákba raktam először a cuccokat, és amikor onnan átpakoltam a másikba, nem vettem észre, hogy a sapi benne maradt. Nem volt nagy gond végülis.

Nyirmogós utószó:
A július nagy nehezen meglett 100km-es, de az augusztus még rosszabb, mint a május-június... :((( Talán 50km-em sem lesz meg. DE végre jön a szeptember, az ovi, a suli, most már csak sikerül heti 3-4 alkalommal is futnom!!!! És le is kell fogyni, a nyáron csak híztam megint, pedig a fogyás lett volna a célom. Nem is csoda, hogy lassan megy a futás.

(Mi a frász rángatózhat a derekamban?! Eredményhirdetés óta csinálja...