Ma megdöntöttem az elmúlt napok rekordjait. A 2 km-es távomból 1600 m-t futottam, és már csak 400-at sétáltam. Nagy szó ez nekem kérem. Igaz a bemelegítést kissé lespórolom, meg a futás utáni nyújtást, de erről ígérem le fogok szokni, mert már ma éreztem, mintha kicsit meghúztam volna a vádlimat. Remélem múló fájdalom csak, holnap tényleg rászánom a 10 perces bemelegítést.
Aztán, ha minden jól megy, akkor jövő héten már úszni is megyek. Nagyon várom már. Amit még ennél is jobban, az az, hogy hazakerüljön a bringám. Apa nagyon fél, hogy valaki eltulajdonítja a kertből, így nem akarja hazahozni, amíg nincs kész a tároló. Én meg szeretném kicsit feldobni a sportingolást egy kis biciklizéssel is, úgyhogy megy az alkudozás, de úgyis én fogok nyerni. :o)

Viszont ami pozitívumot már 4 nap futkározás után felfedeztem, hogy nem vagyok annyira fáradékony. Máskor eljött a dél, és el tudtam volna aludni, 2 napja pedig reggel 7-kor kelek, és estig szinte semmi bajom. Nem bánom, de tényleg nem, hogy ez a fáradékonyság eltűnt az életemből, remélem nem csak ideiglenesen.