Mostanában valahogy semmi nem megy úgy, mint szeretném. Futni alig van időm, pedig már csak 1 hét volt az edzéstervből, de csak az első napját sikerült teljesítenem. :o( Emiatt aztán heveny mélabú vett elő. Az utolsó futásom még múlt héten volt, frankó szemerkélő esőben. Ezzel nem is volt bajom, azzal már inkább, hogy az első 400 méteren sikerült beletoccsannom egy szép tócsába, Heveny ijedtemben kiugrottam belőle, és a következő szökellésemmel ugyanazzal a lábammal (a balabbik ballal ) egy másik pocsolyában kötöttem ki. Úgyhogy a fennmaradó kb 25 percemet enyhét tocsogósan kocogtam. De kibírtam, igaz, a második 13 perc végén már nem élveztem annyira a futást, kicsit kínlódósan ment, de végül csak leszaladtam. Ennek örömére frankón visszarettentem a következő 3x9 perc futás 1 perc séta edzéstől, aztán ráadásul még csak össze sem jött, hogy megpróbáljam. Kedden még sikerült elhúznom az usziba, kicsit megnyomtam a múltkori távot, most 1,5 kilit úsztam, halál büszke voltam magamra. A 2x15 perc futás is összejött, igaz 1 napot csúsztattam, mert se időm, se kedvem nem volt futni, de csütörtökre összehoztam. Szombaton a futás kimaradt megint vidámparkozás miatt, vasárnap kertet rámoltunk, festettünk, estére erőm se volt, a hétfőmet meg a kicsi fiam szúrta el, sikerült vele kikötni a sebészeten, nehogy már unatkozzak. Úgyhogy a 3x9 perc várat magára, pedig jó lenne túl lenni rajta. És akkor letudtam volna a 6 hetes edzéstervet, bár most tök pesszimistán állok hozzá, hogy le tudnék-e futni 5 lm-t egyben. Sztem nem. De majd kiderül. Holnap reggeli uszimat kilőtte a fiam, vinnem kell vissza kötözésre, este meg egyedül leszek velük, úgyhogy még csak ötletem sincs, hogy mikor jutok hozzá újra egy kis mozgáshoz. :o(