Terv:

Lefutni valahogy. Sérülés után nem sokat remélek, visszaszoktató heti 2x5-6 km kocogások után 8 heti edzésből épp elég, ha kibírom a 20 km-t. Maraton esélytelen, a vándorserleg sajna elkerül a vitrin tetejéről. :/ Tavaly sokkal erősebb voltam, meg csomót futottam, akkor beszélgetős, eltévedős, fényképezős 1:47 körüli első kört mentünk Dénessel. A pálya ugyanaz lesz, tényleg jó kérdés, mit tudok összehozni. Új cipő tuti kell, a beázva elcsúszó talpbetét miatt a lejtőkön most nem akarok szopni a tavalyival. Ha viszont ott nem verem szét a lábaimat a fékezés miatt, netán meg is tudom futni őket, talán még lehetne is hozni a tavalyi eredményt.

Valóság:

Strava

EO

Minden reményemet felülmúlva egész jót kocogtam. Első 35 perc lazázva, esve-kelve, onnan hajtva és esve-kelve. :P Bokáig érő sár, becsúszó szerelés, nyolcszori patakon átkelés, huplihegyek, baracklé, thrash metal... Volt minden, ami kell. Végén még langyos víz is a zuhanyzóban, meg palacsintahegyek. Bő 4 óra alvással, ennyi edzéssel, amit összekapartam, meg ilyen dagonyában szerintem egész korrekt az időeredmény is. A pálya végül kb 100 méterrel rövidebb volt a tavalyinál, kicsit hamarabb jött a befutó, messzebbről indultunk. A többiek 19.7-et mértek, én csak 19.2-t. Így még az átlag se ment 5:00 alá. :P Kell venni Garmin órát, ha csak az alapján értékelnének, lehet buknám a dobogót. :D

Bővebben:

Alvás szokás szerint minimális, este Gáspár Ferivel nem sikerült pontosítani, hol is vesz fel, így sík ideg voltam, hogy jutok egyáltalán a helyszínre. :P Fekvés fél egykor, de nem ettem előzőleg elég magnéziumot, egész este/éjjel rángott a hátam jobb fele... Hajnalban meg is ébredtem 3:45 körül, aztán kis vergődés, alvás után 5:15-kor, meg 5:45-kor, akkor már fel is keltem. Na, szép lesz ez így...

Kinézek az ablakon - szakad az eső. Tegnap lecseréltem a sárvédős bringát a nyári rohangászósra, tuti ezért. :@ A dagonya így garantált volt, fuvar kevésbé, Feri azt mondta, rossz időben nem jön. Szerencsére kiderült, ez neki még nem a rossz idő kategória, végül el is ugrott értem házhoz.

Frissítőt természetesen az irodában felejtettem este, így még át kellett ugranom a boltba 1 liter barackléért, azt is reméltem, a tejes kávé után ebből nem lesz gond. :P Plusz újfajta baracklé, versenyen meg új dolgot nem próbálunk ki, hajjajj.... :D Ment még mellé pár vajas kenyér, azzal nem lehet melléfogni.

Fuvar remek volt, Faith No More a kocsiban, kis trécselés, időben oda is értünk Cesznekre, nevezés rendben, az eső ellenére is egész szép mezőny volt, félmaratonon 39 induló. Ismerősök is voltak, pár szót lehetett váltani mindenkivel, elríhattam sérülésem történetét mindenkinek, miután kérdezgették, hogy címvédés lesz-e? :P

A rajt most picit feljebb volt, így nem 5 m emelkedővel kezdtünk az első 50 méteren, nem bántam. :D A mezőny nagyot robbantott, egy srác kb 20-30 métert vert ránk 150-en, aztán eltűnt a szemem elől. Na, mondom, ekkora ászok is vannak, jó lesz, ha nem utolsó leszek... :P

Az 1.km nagy szopás, technikás-sáros lejtő, egy sávon lehetett haladni. Gőzöm nem volt, az új cipő mit tud dagonyában, így óvatosra vettem, kaptam is vagy 200 métert az élmezőnytől 1 km alatt. Zenét nem is inítottam, halljam, ha hátulról kajabál valaki, plusz Enikővel váltottunk pár szót.

2. km emelkedős, na itt már kijött volna a plusz erőnlét a mezőnyhöz képest, ha edzek hegyen. :P Azért így is szépen szedegettem le az embereket, zihált mindenki ezerrel sétálva is.

Az uszoda ilyen szempontból szerintem baromi nagy előny, megtanítja az embert nagy levegőt venni, rendesen kifújni. Szoktam is gondolkozni rajta, hogy a kva langyos veszprémi vízben a bedrótozott ablakú, levegőtlen medencetérben olyan úszni, mint ha sárban próbálna futni az ember. Erőlködés van, haladás nincs, 10 perc alatt nagyhalál. Na, ma kiderült, hogy sárban futni sokkal könnyebb. Itt legalább volt oxigén, sokat számít. :P Az esőnek köszönhetően szuper tiszta levegő, élveztem.

3-4. km alatt felfutottam a 2-3. helyezett 2 srácra, együtt mentek. Előzni nem lehetett, a hajtós rész után nem is akartam, meg utána jött még egy technikásabb erdei rész, amin úgyis ott hagynak... Inkább váltottam velük is pár szót, kényelmesebb tempójuk volt az enyémnél, belefért.

5-6. Az erdőben lejtőn persze elmentek, én meg szívtam a fogam a csalánosban a rövid gatyával. :P Ugye úgy mentem oda, hogy kipróbálom az új cipőt, mit tud. Csúzni pl nagyon. :D Egyik kanyarban nyomtam is egy teljesen korrekt becsúszást, vagy 1,5 métert sikerült a sárban, jobb karom csupa dzsuva, flakon is, más baj nem lett. Ezek a lejtősek lettek a leglassabb km-ek két durván mászós mellett.

7. km patakprati vergődés vizes köveken, az se volt valami gyors, fürdeni nem akartam. :P EP, csippantás, frissítés nuku. A többiek nem álltak meg, akkor én se. Spárta van! Annyi előnyöm akadt, hogy nálam volt két flakon sózott  baracklé, meg végszükség esetére két müzliszelet. All inclusive Spárta. :P Gélt jó lett volna venni tartaléknak, de Intersportban nem kaptam péntek délután... Többieket megkínáltam barackléből, de nem kértek, úgyhogy szlopáltam egyedül. Balra kellett futni:

8-10. km Cuha-völgy. Tavaly itt szarrá ázott az addig száraz cipő, eltévedés, miegyéb. Ez utóbbit most megúsztuk, előbbit nem. Cipő most már rég vizes volt, így a gázlókon mindenki étszaladt nyugodt szívvel, egyensúlyozó turistacsoport csodálkozó tekintetétől kísérve. Sóderes út, sunyi emelkedő, a sokszori gázlóknál lassítással is ment az 5:00-n belüli tempó. Itt tudtam végre rendesen futni, így belőttem a zenét, aztán ott hagytam a többieket. Még mondték, hogy az első srác kb gyorsabb félmaratont tud, mint a legjobb időm aszfalton, úgyhogy őt megfogni nem volt sansz, max ha eltéved, vagy lábát töri, de egy 2. hely még kinézett. Utolsó gázlónál megálltam egy kicsit, mosakodni. Tele is hordta sóderrel a víz a cipőmet. :P

11-14. sáros emelkedő nagyon hosszan, végén munkagépektől megjárt dagonya, térdig érő fűben házolás a dombtetőn... Itt kicsit lassítottam, flaskacsere hátizsákból, a pont lejáró zene helyett tettem be újat, meg szenvedtem a sárban. Egyszer majdnem ott hagytam a cipőm is, sikerült lábszárközépig süllyedni a sárba, a végén a mezőre ráfordulást meg négykézláb kezdtem meg. :D Ott volt kis szurkolótábor is, szerintem Andi miatt jöttek ki, de kaptam tapsot én is két kisgyerektől, meg a szülőktől. :)

15. EP után a leggyorsabb km-em. 4:00 a gép szerint, szóval 3:59. :D Sütit nem mertem venni, ilyen kiterheltségen féltem, hogy visszajön. Viszont bemondták, hogy 1,5-2 perce ment el a vezető srác, ez adott kis reményt. (Aztán kiderült, hogy ez nem igaz. :P ) Nyomtam a lejtőt, ahol tavaly a csúszós talpbetéttel szenvedés volt, ott most futás.

16. Utolsó mászás, egész jól bírtam. Kis dagonya itt is a kanyarokban, innen már csak lejtő. Juhú!

17-18. Lejtős km-ek, négyperces tempó, jeee. :) Kis sár, de inkább köves, tavaly itt nagyon megszenvedtem, az új cipő itt is jól vizsgázott.

19-20. Sóderes célegyenes, még egy minimális emelkedővel, cseszneki váras kilátással, szuper volt. :) Az eső is elállt, cserébe 1:33-nál elkezdte csípkedni a görcs a jobb vádlimat. Na, szép lesz így a befutó... Mindegy, a végét megtoltam, érjek be 1:38-on belül, kb az lesz az 5:00 tempó. Siker, 1:36:25-nél CÉL! :) Közben már jött szembe az épp levezetve kocogó győztes srác...

Célban szuper agyag befutóérem, valamint két csinos leányzó, gyümölcsleves, palacsintahegyek. Megérte sietni. :D Pláne, hogy a zuhanyban nekem még maradt langyosnál kicsit hidegebb víz, többieknek nem. :P

Kis dumálgatás a többiekkel, szép lassan bejött a mezőny is, a mögöttem jövő 2 srác valamivel 100 percen belül. Nyújtás:

Márti csokis sütijéből sajna csak a frissítőponton lehetett volna venni. Amúgy a liter baracklé pont elég lett, nagy szerencsém volt az esővel. Napsütésben kellett volna mellé vagy 2 liter víz is, meg még több só. Egy kávét még toltam, meg magnéziumot, így kb az első olyan alkalom volt, hogy a hazaút végén az ülésből kiszállva nem rántotta be a görcs a hajlítómat. :D Mérleg is annyit mutatott, mint induláskor, szóval jó volt a frissítés.

Végén eredményhirdetés, abszolút 2. hely. :) Kicsit sajnáltam, hogy nem a szenior nők között indultam, ők bodzaszörpöt kaptak ajándékba. Mindenki más ehető-ihatót amúgy, én meg egy pólót "Harcolj a klímaváltozás ellen! Termeld meg a saját zöldségedet!" felirattal. :D :D :D

Könnyes búcsú, maratonistákat már nem vártuk meg, hát, most nem mentem volna ki 2. körre.... Jövőre meglátjuk, bár ennyi futás elég sok az ilyen hobbiúszónak, mint én. Hogy a rendezvényen ott leszek, az tuti, nagyon tetszik az összes Viktor-féle verseny.

A képek javát úgy nyúltam FB-ról, Markovics György sporttárstól, köszönet érte. Úgyhogy ide most nem töltöm fel külön, remélem, a hivatkozott helyen megmaradnak. :P