Nagyon nehéz így bármit is mondani, jó lenne tudni, hogy mennyit, milyen elosztásban és milyen tempóban futsz hetente. Mi a célod, "csak" lefutni szintidőn belül?

Első maratonról lévén szó a cél a táv teljesítése, mondjuk, 4,5-5 órán belül. Hetente háromszor futok hétköznap 2 rövidebbet, hétvégén egy hosszabbat kb. 6 perc /km tempóban. Hetente 30-45 km-t. A rövidebb edzések sosem rövidebbek 10 km-nél.

Ha kérdéseid-kételyeid vannak, és felrémlik a személyi edző képe is, akkor valószínűleg külső fogódzó, megerősítés hiányzik neked, amit egy edzéstervben vagy konkrét szakemberben keresel.

De a leírtakból, blogodból, történetedből és az edzésnaplódból minden további nélkül kijön egy maraton. Aki 2010-ben és 2011-ben 1100, majd 1500 km felett futott, az teljesítette az első maratonra készülők egyik alapvető kitételét: legyen a lábakban legalább egy lefutott teljes év.
A másik kitételt szintén hozod: átlag heti 30-45 km-t futsz, még ha ez heti 3 alkalomból is jön össze, és nem többől. Irreálisan kitűzött-hajszolt célidőd sincs, ami zavarna, mert az edzéseiden valószínűleg nem erőből futott 6 perc/km tempóhoz az általad írt 4 és fél óra teljesen korrekt.
Ha a heti 10-12 és 20-22 km körüli futásaid mellett két alkalommal futsz még 30-32 km hosszú távot, akkor önmagában, minden edzésterv és külső szakértő nélkül meglehet az első maratonod. Mert amit csinálsz, az maga egy edzésterv.

Hajrá!

Természetesen a két darab 30-32 km-es futás a teljes maratoni felkészülésre, 3 és 5 héttel a verseny előtti hétvégére értendő. :)

Az edzéstervek tulajdonképp arra jók, hogy aki sérülés nélkül be tudja tartani ezeket, az teljes bizonyossággal végigmegy a kiszemelt távon. De aki nem ilyenek alapján fut, az is teljesítheti a célját, hisz a lábakban gyűlő kilométer személyi edző vagy táblázat nélkül is kilométer, legfeljebb ösztönösebb, rendezetlenebb... :)
De a te terved, km-számaid önmagában rendszeresek és megfelelők.

Kedves Amatőr!

Köszi a hozzászólást és a biztatást. Valóban sok bennem a kétely és a bizonytalanság. Bár tényleg több ezer km-t lefutottam már, néha úgy érzem, távol van még tőlem a maratoni táv. Máskor meg úgy, hogy menni fog. Mittomén. De ez tényleg igaz, hogy ha egyszer-kétszer teljesítek 30 km körül, akkor biztos meglesz a maraton is? Ez nekem picit nehezen hihetőnek tűnik. 12 km azért szerintem nem kevés. Pláne 30 km után...

Hát akkor, asszem, futok úgy, ahogy eddig, miközben próbálom nyújtogatni a hétvégi hosszúkat úgy, hogy egyszer csak, a maraton közelében elérjem a 30 km-t. Aztán meglátjuk, mi lesz... Úgy érzem, a 30 az simán megvan. Lehet, hogy inkább a fejemben kéne rendet tenni.

Ez örökzöld kérdés és téma az első maratonnal kapcsolatban, illetve minden konkrétan mérhető, nagyobb vállalkozás esetén.

Le kell-e előtte edzésen győzni a távot, amire versenyen vállalkozom? Fel kell-e készítenem magam a 40-edik kilométer megpróbáltatásaira az edzésen, hogy az első maratonom biztosan sikerüljön?
Nincs mindenki számára megfelelő válasz. Aki jobban tart az ismeretlentől, és biztosítékokat vár önmagától, az edzésen úgyis közel fog menni a maratonhoz, vagy szimplán le is futja még a verseny előtt.

Aki az "elsőt" a célversenyen akarja elérni, az hisz az edzésmunka lépcsőzetességében és a tapasztalatban, hogy készségszinten futott félmaratonokkal és 2 db valamivel 30-on felüli futással a szervezet a verseny napján hozni fogja magát. Megfelelő frissítéssel, evés-ivással :) , helyes tempóválasztással (az első félmaraton legyen érzésre kicsit lassabb, mint azt a felpörgetett lábak és versenyhangulat diktálná) szóval így nincs fejreállás, legfeljebb valami pici falacska vagy kalapácsos ember 35 tájékán, de ez utóbbi is csak azért, mert írtak róla a Spuriban... :)

kedves Gabocz! Amatőr megelőztött, teljesen egyetértek az általa leírtakkal. Az elhatározás meg van benned, ez a legfontosabb, a másik a táv tisztelete (találn inkább félelem tőle), ez jó! Ügy gondolom sokan nekivágnak a maratonnak nálad sokkal kisebb felkészüléssel és teljesítik, de nem lefutják, hanem 3-5-10 km-t gyalogolnak belőle. Ne hogy azt hidd, hogy ez egy nagyképű futó véleménye, mind a mai napig én az Ultrabalatonra is azt mondom, hogy teljesítettem, nem, hogy lefutottam, mert 203 km-től gyalog mentem be a célba. Na ez az, amit benned is érzek! Ha nem így lenne már régen nekvágtál volna. Te le akarod futni, és nem teljesíteni szintidőn belül. Próbáld meg nyújtania hétvégi futásokat, hogy szokja a szervezeted a hosszú megterheléseket, és menni fog. Fontos, hogy a hosszú futások ne legyenek rövidebbek 20 km-nél, és a verseny közeledtével próbáld felvinni 20-25-30 km-re, majd vissza 25-20- és a verseny. Menni fog! Sok sikert! Talán még annyit, hogy fejben is nagyon ott kell lenni, tervezd el mit akarsz, mikorra akarod elérni az X kilométert, ha ez sikerül menni fog!

Szerintem simán menni fog a maraton, ha ennyit futsz őszig. (Nekem ment ennyivel az első.) Én ezt az edzéstervet módosítottam:

https://edzesonline.hu/edzesterv/152/maratoni_futo_edzesterv_kezdoknek

Csak az utolsó 2 hónapot csináltam meg. Hetente 3 futást csináltam és a hétvégi hosszúkra nagyon odafigyelem. Ezeken tapasztaltam a legtöbbet. Főleg a frissítés megtanulása volt fontos. 35 km fölött máshogy látja az ember a dolgokat :-))

Az egyik hosszú futást kicsit elszámoltam és 37 km lett, ez elegendő magabiztosságot adott, és egy pillanatig sem kételkedtem benne, hogy menni fog a maraton.

Avicziánhoz csatlakozom! Fontos, hogy legyen 35 km környéki futás, nem baj ha van két 35-ös! Azt szokták mondani, hogy a maraton 30 km fölött kezdődik! Onnan még 12 km! De a 35 km nagy önbizalmat ad! Kitapaszttalod a frissitést, és lehet, hogyha lesz maratoni fal, akkor megtanulod kezelni!

Ez a 30 km fölötti rész, vitatott, de sokan javasolják a 32-35 km-es futásokat!

hűha, írtam csomót és nem került fel...

mégegyszer nem írom le...ismételni útálom magam...a lényeg, ne parázz menni fog!!!

Szerintem 4,5-5óra körül már holnap simán lefutnád.... Mindenképp 4 órás teljesítésre terveznék a helyedben. A többit a fiúk leírták :) Hajrá!

Köszönöm mindenkinek. Nagyon jó, hogy van ez az onlájn közösség, ahol feltehetem a futással kapcsolatos kérdéseimet és mindig van, aki elolvassa és válaszol rá. :-)

Bozót: köszi a bizalmat, de nekem ahhoz, hogy a félmaratont 2 óra 3 percesre hoztam, a táv jelentős részét erőből kellett futnom, és ezt egy maratonon szerintem nem tudnám. 4,5 órával nagyon elégedett leszek.

Sajnos mostanában az is kihívás, hogy egyálatlán elmenjek futni. Valami orbitális fáradtság, motiválatlanság van rajtam. Nem tudom az okát, de nagyjából a legutóbbi félmaraton óta tart. Azért csinálom dacból meg lelkiismeretből, de még szerencse, hogy októberig van pár hóanp.

Tegnap futás közben rád gondoltam...hogy mennyire ismerem én is ezt az érzést, amikor az ember más segítségére van szorulva ahhoz, hogy futni tudjon és már alig várja, hogy kiszabaduljon, de még olyankor is az idő fogságában van, mert sietnie kell vissza...

Én amatőr vagyok ezért csak laikusként mondom, szerintem is benned van a maraton már most...

Ismerve életed azon körülményeit amiket megosztottál velünk azt gondolom, hogy nagyon egyedül vagy, nemcsak a futásban, hanem az élet minden percében, talán ezért is jutott eszedbe egy edző lehetősége. Szorítok Neked, hogy a rengeteg negatív élmény után ismét bízni tudj és társra/társakra lelj!

Pihenj, ha fáradt vagy, az a maraton megvár...csodálatosan erős ember vagy, menni fog  amit elterveztél:)

Értem :)

Amúgy, ha mégis úgy éreznéd, kell egy edzőféle aki segít, a "félprofik" közt itt is találsz szerintem olyat aki minimális vagy nulla ellenszolgáltatás fejében ír neked tervet és figyelemmel kíséri a futásaidat, fejlődésedet. No meg vannak hivatásos edzők is.

alouette: Egy magas, barna személyi edző 35-40 között bármikor enyhíthetné a magányomat, jól látod :)))). De nem ezért jutott eszembe elsősorban, hanem mert tényleg baromi bizonytalan vagyok a maratonnal kapcsolatban. Abban is igazad van, hogy én az az állatfajta vagyok, akit ha sokan vesznek körül, akkor is egyedül van, bár ez így volt, mióta az eszemet tudom. Mindenestre ma hajnali háromkor, amikor a lányom hatodszor rúgott vesén, egész konkrétan vágytam a magányt :)

Erős? Én??? hú, ha tudnád! A segítségről: nagyon határozottnak és kitartónak kell lenni ahhoz, hogy az ember elfogadtassa a környezetével, és még utána is folyton a megértésükért kell esedezni. És nekem akkor még a saját lelkiismeretemmel is el kell számolnom: "Miért nem inkább a játszótéren homokozol most a gyerekkel, miért nem inkább vacsorát főzől, ablakot mosol stb?

Megnéztem most néhány edzésedet, és amit nagyon-nagyon hiányolok, az az edzésleírás. Ez neked is hasznos infó lenne kiválóan alkalmas visszatekintésre.

Gabocz: a lelkiismereted nyomd el, neked ez jár :)...én is mindig ezen gondolkodom, hogy mások talán műkörmösnél, fodrásznál,shoppingolva,kocsmában, focimeccsen stb. töltik el idejüket számukra élvezetesen én meg futkározom(vagy olvasok)...veserúgás: tudom közhely, de tényleg úgy van, hogy eljön az idő amikor visszasírjuk azokat a veserúgásokat...az én fiam 11 éves meglett férfiember és bizony már közeleg az idő, még bújik-bújik de már nem sokáig :(

Feri: szerintem Gabocz is úgy van, hogy örül, ha lefutni van ideje, nemhogy még elemezgetni is....

Ez teljesen így van: örülök, ha lefutni van idő.

Gabocz magamra ismertem, én is az első előtt állok és nem csinálok edzéstervet, mert nem tudom a műszakozásomhoz igazaítani.

Amatőrnek  a hasznos hozzászólását én is köszönöm!

Neked pedig erőt, kitartást, hogy megvalósuljon az álmod!

(a verseny utáni motivációvesztés nálam is jelentkezik, szerintem  teljesen normális.....)

Szia Tündüs! Te mikor mész? Októberben? Neked is erőt és kitartást kívánok!

Én is sokat tanultam ebből a blogból és a hozzászólásokból, köszi. Úgy látom vagyunk páran hasonló futócipőben :)))

Én is csak sasolok és próbálom a sokféle edzéstervet a saját életemre ráhúzni.

Hajrá! Októberig még van pár hétvége!