Ez azért már tényleg sok! :-)
Eddig szerencsém volt: a pihenőidőszak alatt olyan ronda idők jártak (na jó, a havat leszámítva), hogy nem támadott meg a futhatnék. Egészen a hét végéig. Akkor is csak a hó miatt. Aztán lebeszéltem magamat. Merthogy meg akartam konzultálni a dolgot a hajtogatós asszonnyal, és erre csak hétfőn kerülhetett sor. A konzultáció eredménye az lett, hogy engedélyt kaptam egy szigetkörre, amit kedden ab is szolváltam ;-). Vegyes eredménnyel. 1) Négy hét kihagyás, az pont négy hét kihagyás. Következésképpen a kilenc kilométerecske alatt pont fél perccel volt lassabb a kényelmes tempó, mint egy hónapja. Utána meg izomlázam lett (pedig lenyújtottam tisztességesen). 2) A nyavalya a lábamban erősen beszólt. Futás közben is éreztem, de még jobban utána. Tegnap húztam is a lábamat rendesen, de még ma is fáj. 3) Igaz, hogy a Szigeten már vagy másfél hónapja nem voltam, mégis fura volt, hogy minden milyen fura volt. Pont olyan, mintha először mennék oda, és keresgélném az utakat meg a módokat. Tompultak a régi reflexek, megkopott a megszokott protokoll.
Az úszásban jól éreztem magamat a héten. Mintha -- magamhoz képest -- több ponton lenne kisebb-nagyobb javulás. Már a lábtempó is visz egy kicsit előre, a levegő se fogy annyira hozzá. A kartempó, ha hagyják :-), egész jól működik -- persze alapszinten. A vízfekvés is tud elfogadható lenni, egészen addig, amíg nem akarok oldalt levegőt venni :-(. Itt még hiányzik a ráérzés. Meg amint András látja: a gyorsban még nincs meg az a nyugodt kisiklás, ami időt hagyna a többi feladat szép sorban való elvégzésére. Kipróbáltam a tenyérellenállást is, használhatónak találtam (persze csak addig, amíg nem ezreket kell vele folyamatosan tolni), meg az orrcsipeszt is, de azt még szokni kell. Vagy leszokni arról, hogy az orromba csurogjon a víz. A mellúszásban pedig még mindig javulnak az idők, és megvolt az első hosszú is belőle.
Navalyakezelés? Csak egyszer tudtam menni kezelésre, az jó volt. Sajnos a futás után úgy érzem, mintha pont az egész elején tartanánk :-(. Emiatt aztán nem tudom, hogyan tovább. Pedig úgy terveztem, hogy heti egy-két futásal megkezdeném a felkészülést az alapozásra. Majd meglátjuk. Merthogy kezdene körvonalazódni a jövő év...