Nem is tudom hol kezdjem, talán legjobb lesz az elején. Úgy érzem, könyebb elviselni ha leírom.

Tavaly novemberében érdekes és kimondottan fájdalmas érzést éreztem a bal oldalamban. Sokszor szúrt már az oldalam, kb ahhoz tudnám hasonlítani. A gond csak az volt, hogy sokkal erősebben és 2 héten át tartott ez az érzés. Az éjszakák szörnyűek voltak, a fájdalomtól nemigen tudtam aludni. Pécsen kezdtem az egyetemet, így számomra teljesen ismeretlen környezetben eleinte nem tudtam kihez fordulni. Egy hét szenvedés után nagy nehezen sikerült bekerülnöm az itteni háziorvoshoz. Vakbél gyanús voltam, ezért azonnal laborba meg ultrahangra küldött.

Hát kb itt kezdődtek a problémák. Ultrahang után láttam a doki arcán, hogy valami igencsak nincs rendben. Egyből tovább küldött mellkas röntgenre. A helyzet nem javult:S Miután kijöttem, kezembe kaptam a beutalót CT-re. Pár nap múlva eredményekkel vissza a háziorvoshoz. Elküldött az urológiára további vizsgálatokra.

Hát ez lehetett a szenvedések 2. felvonásának kezdete. Vesebiopsziát csináltak. Nem kívánom senkinek. 3 mintát vettek a vesémből, nem volt kellemes. Ekkorra már tudtam, hogy ebből baj lesz. Megjött a szövetminta és a doki közölte velem, hogy rák (már fel voltam készülve erre a válaszra:(). Tovább küldött a hematológiára, mert ez nem az ő területe.

A hematológián a doki pontosította a betegségem. Lényegében rosszindulatú nyirokdaganatom van, eléggé elterjedt már és a 4. stádium. (4 stádium van, az első 3 nálam kimaradt, mert egyből szervből (veséből) indult). Nah ez a hír azért már kicsit sokkolt. Soha nem dohányoztam, nem ittam, kiskorom óta sportolok. Doki se tudja mitől alakulhatott ki. Szerencsére ez a fajta daganat jól kezelhető. Első lépésként 8 kemót beszéltünk meg amik 2 hetente voltak. Ezeket megelőzte még pár kellemetlen vizsgálat:S

Először a csontvelő mintavétel, hát a biopsziánál jobb volt, majd a lumbálás következett. Azt hiszem ez volt a legrosszabb, kb 1 hétig szenvdtem tőle. Sajnos másnap kézilabdábol volt vizsgám (hát nagy hülye voltam, lubmálás után kézi:D). Kb 10 perc állás után olyan érzés volt, mintha becsípődött volna a hátam, ha rövid időn belül nem helyezkedtem vízszintes helyzetbe, jött a kibírhatatlan fejfájás, amit pár percen belül a hányás követet (ez 3x volt).

Azért minden rosszban van valami jó. Elvileg a kemó egy igencsak kellemetlen dolog. Legtöbben hánynak és legyengülnek tőle. Szerencsére én elég jól viselem, nem hánytam tőle és fogyás helyett híztam 5 kilót. Igaz, hogy kopasz lettem és legtöbb helyen eltűnt a ször - haha nem kell borotválkozni:D - de fizikailag tűrhető. Azért vannak a kemónak még kellemetlen mellékhatásai, de azt nem részletezném.

Most a 7. kemón vagyok túl. Úgy néz ki sokat javultam, sőt majdnem teljesen, de sajnos a ráknál nincs olyan, hogy majdnem kiirtva. Mindent ki kell vagy visszatér:( Ezért úgy néz ki, a 8. kezelés után még nincs vége:( Vérőssejt mobilizációt fognak csinálni, egyenlőre még nem tiszta, hogy mit jelent ez, majd később kifejtem. Most csak reménykedni tudok, hogy semmi komoly.

Ami megvisel, az az idő. Türelmetlen vagyok, mielőbb ott akarok lenni a mezőnyben és versenyezni. Ez most távoli álomnak tűnik. Tavaly maratont futottam, most a 4 kilivel szenvedek. Ami régen sétatempó volt, az most végsebesség. Teljesen vissza vagyok esve. A mínuszból kell visszatérni. Sajnos tudom, hogy ez hosszú idő lesz, de nem fogom feladni. A betegséget igazából fel sem fogom, nem veszek tudomást róla. Amíg tudok futni, nem vagyok beteg. Lassabban és kevesebbet, de tudok, ez egy átmeneti állapot. Fogok még a Csibészekkel a dobogón állni!:)