...mondhatjuk úgy is, hogy hülye futó a tőtésön,
Hétközbeni hirtelen felindulásomból azt találtam ki, hogy csak el kell indulni a hétvégi Ember a gáton elnevezésű nagyraszabott és agyonszervezett, profi "fiatalos rendezőkkel" megszervezett versenyen, vagy túrán, vagy min. Természetesen futva :) Egy erőfelmérőnek szántam, hogy mire az még titok, mert sajnos nem derült ki belőle semmi számomra. Megbeszéltük Ádámmal, hogy 6-fél hét körül indulok Mártélyról Szeged fele. Ő bringázott Csongrádról. Tehát reményeink - legalább is az enyémeim - szerint utol fog érni, mivel minden frissítő, csoki, lámpa nála van.
Engem egy komoly életmentő csapat kezdett el kísérni bicóval, Lili, Ákos, és HideGabi személyében. Mártély strand lejárónál olyan jók voltunk, hogy még a bélyegző emberkét is megelőztük - na majd kettőtt kérünk Algyőnél :) Minden szuper volt, lehült az idő, beszélgetős, laza iram, semmi bajom. A bringás kísérőim a Bodzásin haza akartak menni, de miután Ádámmal beszéltünk és azt mondta, hogy még Mindszentet se látja, akkor már tudtuk, hogy Szegváron sincs :D Az algyői ellenőrzőpontnál nagy telefonos szervezésbe kezdett mindenki, lemondja a holnapi óráit, szülői engedélyek kérelmezése, én szabatkoztam, de hiába olyan rendesek voltak, hogy jöttek velem a sötétbe, Szeged felé. Ádámot párszor felhívtuk, de tudtuk, hogy mi hamarabb fogunk beérni, nagyon fáradt lehetett már.
Az ellenőrző néni, bácsi is telefonált a 15 km-re levő tápéi állomást, hogy figyuljanak oda, mert negyed óra múlva ott leszünk :D meg is lett volna a 60km/h-s átlag, ha nem állandóan hátrafele nézünk és Ádámot várjuk :)
Tápén megkérdeztem, hogy mennyi lehet még, mondom egy 8km? Áhhh, 2-3, mondja a srác, mííívan, ez 2:40 maraton lesz így, na mindegy nagyon jó vagyok, főleg este, botladozva, sárba csúszkálva, mélyhomokba, órromig se látva :) Persze tudtam, hogy ez nem lesz 40, kár, pedig arra készültem, na de azért 32 megvolt, egész jól mértek! Odaértünk, hova? azt nem nagyon tudtuk, de ott voltunk, laza 5 perc helybenjárással meg is volt a lejelentkező állomás. Gulyás, tea, csoki, süti, oklevél. Jaa igen oklevél, megkaptam, kiállították 72km-re, mondom majdnem..., de nem bírtam a 60-as átlagot tartani ezért csak a 40?-et vállaltam. Az új emléklapra, már nem a régi időm, hanem az aktuális célidő került. Oké, akkor többet nem reklamálok, mert a végén még reggel 6-kor is kint leszek a pályán :)
Na mindegy 2:30 lett a futóidőm, ami jól esett, de amiről dönteni akartam, arra igen kevés volt...még gondolkozok...
Háát ezúton is köszönöm, tényleg szuper volt, köszönöm a fényt, a zenét, a beszélgetést, a segítést, köszi Lili, Ákos, HideGabi...és gratula Ádámnak, 90km-t tekert, várjuk az ő történetét is - én tudom, van neki! :D
&rú