chipet rárakod a cipőre. 3,5km-en én nem vinnék innivalót, biztos van frissítő de nagy eséllyel felesleges a frissítés :) a 21km-en azért majd használd a frissítőket, az már elég hosszú táv hozzá. eltévedés hahaha. mész a többi ember után és kész :) aztán majd pont te leszel az utolsó 1000 emberből.

sok sikert előre is ;)

Hű, ezt mintha én írtam volna ;) Szóval nyugi, nem te leszel az utolsó, az a hely már foglalt :)

Viccet félretéve: sok sikert!

Monique...kicsit tartok azért a milyen-érzés-lesz-ha-utolsó-leszek dologtól, de azt hiszem, futok, ahogy én futok, és úgy, ahogy nekem jó, szóval nem igazán a körülvevő futók miatt tartok tőle. 

Minstrel....Ha jól olvastam a blogod, te 7.5km-en mész, én csak a kisebben, szóval bármi lehet) Neked is ez az első versenyed?

Annyian vannak, mint a fene, csak mész a tömeggel és kész :) Ne parázz már ennyire :P   Nem államvizsga ez csak egy szaladás

(amúgy a BSI programfüzeteiben, weboldalán szájbarágósan le van írva minden)

Azért nem rágom le a körmeim miatta, csak tegnap koncentráltan ezzel volt tele az agyam, miután leadtam a nevezést :) Igen, már nézegettem  leírást, semmi ördöngősség nincs benne, csak futok, ahogy szoktam, és kész. 

eskü nem értem miért aggódik mindenki azon h utolsó lesz.

"csak futok, ahogy szoktam" --- azért ha már verseny, nyugodtan megpróbálhatsz a maxon futni. :) de persze nem muszáj!

@Mendemona: igen, ez lesz az első versenyem (és lehet, hogy mégis 3,5... majd kiderül még)

@monique: "eskü nem értem miért aggódik mindenki azon h utolsó lesz." - mert ciki? :) biztos valami ősi, kisiskolás frusztráció :)

Minstrel....Akkor még az is lehet, összefutunk :)

Monique... A futok, ahogy szoktam azt jelenti, hogy a magam tempójában, a helyzetnek megfelelően, verseny, tehát  gyorsan, ill. okosan gyorsan. És még azt is jelenti az 'ahogy szoktam', hogy ilyenkor a külvilág 80%-ban kizárva, csak a muszáj dolgok szűrődnek be, amik kellenek akkor, abban  a percben a biztonságos futáshoz. Pl ne csapjon el egy autó, ne fejeljek le egy odalógó faágat,  ne ütközzek egy oszloppal. 

Nem aggódom abnormális mértékben az utolsó helytől, csak mint lehetőség, megfordult a fejemben, mint ahogy mérlegelek szinte mindig, mielőtt valami újat teszek. Lehet ez szokatlan, vagy túlzott óvatosság, régen nem csináltam ilyesmit, csak mióta süvölvényeim születtek. És ilyenkor lejátszom magamban a lehetőségeket, és számba veszem, amik megeshetnek, hogy felkészüljek rá. Persze mindent nem lehet látni előre, de amit lehet, azt átgondolom, kell hozzá, hogy határozottan elinduljak némi biztonságérzettel.  Most már miután  1-2 nap után átgondoltam a dolgot, nem félek az utolsóságtól sem, tudom, hogy valószinűleg nem az élbolyban trappolok majd, de a mezőny közepére talán már elég ez az edzésmennyiség, ha meg nem, hát placcs, majd legközelebb.

Sok sikert, hajrá!
Én is beneveztem, én 1871 vagyok, és nekem is az első félmaraton lesz. :)