Arra a következtetésre jutottam, hogy jövőre nincs célversenyem. Szerintem nem is baj ez... Persze célom az van.

A "pusztuló turistaházak útvonalán", azaz Kék Túrán végigmenni, végigfutni. Ahogy a másfélmillió lépés sorozatban hallottam és a közel 4300 teljesítő bizonyítja, nem  lehetetlen küldetés, bárki számára elérhető cél. Mivel időm azért nem olyan sok, így kicsit nehezíteni szeretném... azaz hétvégi etapokban teljesítgetve...

Persze az indulásnak van néhány korlátja. Sikerült néhány interneten található beszámolót átböngésznem, a megpróbáltatásokról, a kutyákról, a szépségről, az élményekről, a kullancsokról, a kezdetről, a végről.

Azt gondolom szép lesz, nagy élmény, nehéz pillanatok és nem kevés küzdelem lesz a kitűzőért, 1100 km 26 km szint. Megannyi élmény.

Kicsit elvetettem a súly-kot, a gömbölyű a tökéletes :-) ebből még faragok egy jó hónapot és 6-8 kilót... aztán ....

Szóval nincs más célom, csak ennyi.

Van ilyen!

Ma mellőztem az úszást, a biciklit (tél van) és a futást is. Helyett ettem egy nagyotz, és megittam vagy fél üveg bort...És persze körvonalazutam a terveimet ez évre, illetve a következő évre. Leonidasz király még várhat :-) az UB 2008-on sem indulok, ás úgy néz ki a T-100 on sem. Persze utóbbi még változhat :-)

Igyekszem össze kapcsolni a Kéket, meg a túrát, mentális erőpróbának meg egy csomeg Kesudió elfogyasztását tűztem ki. Persze győztem, elpusztult!

Úgy gondolom rámfér a pihenés, Vára Bakony, meg a Mikulás!