Gratulálok!...de te biztosan nem tévedtél el, legalábbis nem annyira mint én:)...legyél nagyon büszke szintidő ide vagy oda, kevesen képesek erre!

Na, én is gratulálok! Hol a blog??? Ez nagyon rövidke leírás, pedig biztos voltak élmények.

Bocs, de most én szégyenlem magam, mert nem emlékszem, hogy mit mondtam Neked amikor tova indultál, az adrenalin még rendesen dolgozott bennem.

2-3 napig nagyon jó döntésnek tünt a kiszállásom, aztán ahogy múltak a "rossz élmények", már puhánynak éreztem magam a feladás miatt. Agyilag még mindig bölcs döntésnek érzem, de érzelmileg azért már kezd átalakulni.

Jó sokat gondoltam ám Rád, lestem is, hogy mikor értél be, meg lett-e a szinidő. Hát nagyon bűszke vagyok Rád, mert nekem nagyon fáradtnak tüntél a Kisrigóban. Úgy éreztem, hogy nem akarsz tudomást venni a fáradtságodról, azt láttam, hogy fejben 120% vagy, csak én úgy láttam, hogy fizikálisan koránt sem vagy annyira jó állapotban, sőt! De Te tovább mentél, én meg aggódtam érted nagyon, hogy sikerüljön végig érned és ne sérülj le!  És SIKERÜLT, csupa nagy betükkel.  Bár poló nélkül (gondolom) de FINISHER lettél :)

Szóval, tiszta szívemből gratulálok Neked!

Gratulálok.