Edzésleírás

Annyira tökéletes bicikliző-idő volt, álmodni se lehetett volna jobbat! Enyhe szél, bárányfelhős ég...

A Népsziget továbbra is nagy kedvencem. Mintha lenne a város szívében egy külön világ. Más tér. Madárzsivajtól hangos, jaj, de imádom, ahogy a hangjuk átmossa a füljárataimat, beköltözik az agyamba, aztán le a szívembe, elömlik az egész testemben és érzem, ahogy minden sejtemet tisztítja. Feltölt vmi olyan energiával, szeretettel, békével, mint semmi más!!!

Megyeri-híd továbbra is gyönyörűség, áttekertem, az Omszki-tóhoz. Itt szeretném megjegyezni, h ma nem szeretem a nudista faszikat. Sőt. Kifejezette ellenérzéseim lettek a mai pár perces élmény után... :-( Vszeg a jövőben nem megkerülni, hanem elkerülni fogom a tavat. Az első fickó (egyedül volt, a tó túlsó partján, az út mellett) teljes Ádám kosztümben, némán bámult, álló farokkal, melynek merevségét folyamatos kézimunkával biztosította. Úgy meglepett, nem is szóltam, szépen visszafordultam, jó lesz nekem egy másik út is. Aztán egy bringás jött velem szemben, megszólított: "Kérdezhetek?" Na, ez már gyanús volt... Invitált, nincs-e kedvem napozni egyet. Távolodva mondtam, ha lenne, már rég kint feküdnék a parton. Ekkor már morcos voltam kissé. A 3. ugyanezen úton kifelé üdvözölt, már nem is említem, milyen módon...

Hallod, elmegyek tekerni a jó időben, erre ilyen idióták zavarják meg nyugalmamat. Hallatlan. Nem értem őket. Nem grasszáltam, tekertem. Normális biciklis öltözékben. Na, mindegy. Többet nem megyek arra egyedül, az tuti. (Inkább hívok magammal pár csajt, h visítva röhögjük ki az "invitálásuk". :-)))

A jó idő és a folyamatos tekerés hamar elfeledtette velem az egészet, visszafelé betekertem a Megyeri-híd lábánál lévő telepre is és faja kertes házas utcákon jöttem haza. Kicsit meg is kapott a Nap. Jó volt nagyon.

1 hozzászólás

SzJucus 3483 napja

E, hová lett ez a világ...régen legalább megelégedtek azzal, hogy "csak" pucéron ott voltak, oszt kész...