Egeszsegedre edzobam!

Köszi Ripetti, ez természetes.

Edző és tanítvány között van egy speciálisan sajátos viszony. A jó edző mindent megtesz a tanítványért, a jó tanítvány pedig észreveszi ezt, értékeli és hálás érte. Még az olyan nüanszokért is, mely ma történt.
Mikor már kikészültem, Edzőbá beállt mellém futni, hogy tempót adjon. Már ez is szép dolog. De aztán látván kínoktól felhőzött homlokom, beállt közvetlenül elém, hogy még szélárnyékával is segítsen. S még arra is volt gondja, hogy a köztünk lévő távolságot az én tempómhoz igazítva a minimálison tartsa, hogy ama árnyék minél teljesebb legyen. Bár a lefelét tekintve szinte minden irányban kilógtam ez árnyékból, mégis az elismerés hófehér érzetje járta át szívemet, s a tudat, hogy ím, ilyen egy igazi Edzőbá. S boldog a sashegyi gepárd kinek mentora Ő lehet.

Egyébként ez a 400gyors/400lendületes jó kemény lenne Neked is! (ha tényleg az 5km-es meg a maratoni iramodban futnád). Viszont szerintem minimum 10 párt illene...