Életemben egyszer voltam orvosnál sportsérülés miatt, de csak annyit mondott, hogy futáskímélés, inkább biciklizzek vagy ússzak. Hát kösz, nem véletlenül választottam a futást. :) Egyébként azt vettem észre, hogy amióta újrakezdtem, kicsiben végigmegy rajtam mindenfajta sérülésforma, biztos most áll vissza a testem, visszapattan minden a helyére. :) Szerencsére ezek el is múlnakés nem nagy mértékűek. Kopp-kopp-kopp. Most éppen azt találta ki a testem, hogy olyan érzést produkál a talppárnámban, mintha egy apró kavics lenne a zoknimban, de nincs ott semmi, még csak bőrkeményedést sem érzek. Egy hipochonder biztos azonnal rávágná, hogy csontkinövés. :)
Jövö héten még csak március vége lesz, nem április - sajnos. Legalább a kerékpár menne, de jelenleg, abban is nagyon gyenge vagyok. Az elsö két-három hétben, nem fogok többet tudni edzeni, mint napi 50-60km-t. Ráadásul, a 73kg-os versenysúlyom felment 80kg-ra. 7kg passzív zsírt is cipelnem kell
Lementem ma délután a kis labanccal sétálni. Olyan szép idö volt, belegondoltam, hogy most tekernék valahol. Azért fájt a szívem rendesen. Miért nem holnap kellett vigyáznom rá? :-)
Ne ijesztgess ezzel a késszúrással, mert hasonlót én is érzek néha az utóbbi időben, csak a bal lágyékomban, de egyelőre még nem elviselhetetlen, csak úgy van.
Akkor jó felkészülést, és sok sikert kívánok "idénre"
Egész héten szar idö volt, és holnaptól megint folytatódik. Ma 13fok lesz, és egész nap napsütés, próbálhatnék tekerni, de mindjárt hozzák a kis labancot, holnapig nálunk lesz. A sors sem akarja, hogy edzek....
Úgy sikerült produkálni, hogy hülye voltam (ez már nem pech ), mert január 13-án, úszás közben, belerúgtam a medencefalába, amitöl elrepedt a 3. lábujjam a jobb lábamon. Ez még nem is lett volna akkora baj, ha pihenek vele 1-2hetet, de a decemberben, Luxorban, a sivatagban 1hét alatt futott 91km-töl belelkesedtem, és nem akartam kihagyni. Már csak azért sem, mert január 19-én repültünk Sharm El Sheikh-be, és ott már szerettem volna 140km körül futni, ezért 3nap múlva elmentem futni 20km-t. Pont a felénél voltam, mikor egy késszúrást éreztem a jobb lágyékomban, de olyat, hogy majdnem becsináltam a gatyámba. Persze, a sivatagi futásból nem lett semmi. Csak napoztunk, zabáltunk, meg szerelmeskedtünk.
Február 10-étöl próbáltam megint edzeni: kétszer voltam futni 10km-t, és egyszer tekertem 50km-t. Nagyon örültem, mert nem fájt semmim, de az úszás után kiderült, hogy korai volt az öröm, mert 800m után megint kiújult. Eddig kaptam bele 4injekciót, de semmit nem javul. Április végéig nem szabad futni, úszni (a mellúszás miatt. Gyorsban szabadna, ha tudnék). Kerékpározni lehetne, ha nem fájna, de fáj.
Úgyhogy, ezt az évet is sikerült rendesen elszúrnom. A tavaszra tervezett futásokat már visszamondtam. Egyelöre, marad a július végi ironman, és talán a szeptember eleji dupla ironman. De ennek nem sok esélyt adok...
sajnos nem futottam még, kb. ahogy Bozót is írta. részletesebben, tavaly októberire (bp) neveztem mert meghúzódott vmi a bokánál, és mire visszatértem az edzésekbe, nem volt idő visszaállni normális formába, kimaradt túl sok hosszúfutás is pl. :/
no majd idén :))
ja, sajnálom az addictor húzódást.. hogy sikerült ezt produkálni?
Csak nem bírtam ki, futottam. Bár itt ma már nem volt annyira ítéletidő. Futás utáni levezetésem eredményeként született ez az alkotás(az ötlet osztálytársamtól származik). :P
Én futni szerettem volna, de ilyen időben nem megyek sehova. (Pláne nem résztávozni, az lett volna ma, de így pihenőnap. Bár nem tudom, meddig fogom kibírni; végül csak futok majd. :P ). :/ Hülye tél. :( :P Már kezdtem örülni, sütött a nap, erre meg... Legalább a szél ne fújna vagy ne ilyen jeges valami esne, akkor még oké lenne.
Erikával annak idején "kiszúrtam", mert beneveztem. Sérülés miatt, "csak" 147km-t futott (szerintem, tudott volna úgy 160km körül futni, ha egészséges), de a végén azt mondta, jó hogy beneveztem :-)
Már csak egy baj van: úgy megsérült a lágyékomban az adductor izmom, hogy min. április végéig nem szabad futnom, úsznom. A mellúszás lábtempója halálos.
Ezt az évet is jól elszúrtam.... Lassan már ez a 4. év, hogy hüjjje vagyok. Egyszer már csak elmúlik....
Az a bogyó asszem kisebb, de nem akarom elkiabálni, nyomok rá mindet, eszek rá mindent, ami eszembe jut :) Holnap se és szombaton se futok asszem, de vas. már jó lenne, de majd meglátom, hogyan alakul.
), mert január 13-án, úszás közben, belerúgtam a medencefalába, amitöl elrepedt a 3. lábujjam a jobb lábamon. Ez még nem is lett volna akkora baj, ha pihenek vele 1-2hetet, de a decemberben, Luxorban, a sivatagban 1hét alatt futott 91km-töl belelkesedtem, és nem akartam kihagyni. Már csak azért sem, mert január 19-én repültünk Sharm El Sheikh-be, és ott már szerettem volna 140km körül futni, ezért 3nap múlva elmentem futni 20km-t. Pont a felénél voltam, mikor egy késszúrást éreztem a jobb lágyékomban, de olyat, hogy majdnem becsináltam a gatyámba. Persze, a sivatagi futásból nem lett semmi. Csak napoztunk, zabáltunk, meg szerelmeskedtünk.
Run-ka!!!!!!!!
Jól látom, hogy 48,2 km-et futottál??????????????????????
Ez meg mi ez?????????
Azt hittem bringával mész, vagy csapatban!Valamiről nagyon lemaradtam:)
Kész, elájultam. Háááááááá puffffffffffffffffffffffffffffffffffffffff!!!!
TEEEEEEEEEEEEEEE HIPERÜBERÜGYIBOGYÓ!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!