Edzésleírás

Otthon - Liget 3 kör - Otthon

 

Basszus, életemben először hívnom kellett a 112-őt, no, nem magamhoz.

 

Amikor a második körben voltam elfutottam a liget legsötétebb részén egy fickó mellett, aki tök furán viselkedett. Mappa volt a kezében, és az tűnt fel, hogy gyalogol, fut, gyalogol. Gondoltam lehet futó, csak el van fáradva...de mondom mappával a kezében? Kb velem korú lehetett, csak már erősen kopaszodó elöl, felül, így gondoltam, hogy nem lehet futó, mert futók sapka nélkül esőben, 2-3 fokban nem mennek el futni.

 

Aztán arra gondoltam, tőlem ijedt meg, mert olyan fura nagy kerek szemekkel nézett, amikor elmentem mellette. Ja, a szemem már a második körre egész hozzá volt szokva a sötéthez, meg az Ajtósi Dürer fényei is bevilágítottak valamennyire.

 

No, aztán a harmadik kör után elindultam haza, de bazi éhes voltam, így eléggé nyomtam a tempót.

 

Ekkor szerintem tök ugyanazt a fickót láttam feküdni a Várisligeti gyógyszertár előtt. Hanyatt feküdt, és remegett, de a szeme csukva volt.

 

Sajnos elég magas már a hajléktalan ingerem, mert nagyon sokat látok, így elsőre nem is kapcsoltam, csak futottam tovább. Meg futás közben nem is vagyok valami nagy észkombájn.

 

Onnan kb 4 perc volt hazaérni, mert eléggé siettem. Mivel telefonom itthon volt, így még az ajtót sem zártam be, hívtam a segélyhívót.

 

Szerintem nem lehetett valami egybefüggő a beszédem, mert még a keringésem agyban nem állt helyre, valamint még a levegőt is kapkodtam.

 

No, de mindent többször megkérdeztek. Azt ígérték, hogyha nem találják a fickót felhívnak. Nem hívtak, pedig már kajáltam és zuhanyoztam is, így remélem meglett. Mondjuk tök precízen megadtam hol láttam a fickót, mert ment a gépem és beszéd közben a google mapsen is megnéztem a helyet, nehogy hülyeséget mondjak véletlenül.

 

Hát, ilyen futásom sem volt még. Remélem nem is lesz sok, meg persze remélem nem volt komoly baja a fickónak.

 

Mondjuk sajnos elég sok hajléktalan, vagy italos, vagy valamilyen szer hatása alatt álló embert látok, így lehet nem a legjobban döntöttem, hogy még hazafutottam a telefonomért. De sajnos futás közben nem vagyok valami jó döntéshozó...akkor ráálok az útra, és kb annyi. Max a piros lámpát még felismerem, mert pont a futás közbeni rossz döntéshozatalom miatt már többször majdnem elcsaptak. Így ezt már megtanultam, hogyha piros, tök mindegy, hogy nem jön semmi, akkor se menjek át.

 

No ennyit az izgalmakról. :)

 

Ja, a szerekről jut eszembe. A legdurvább szerintem, amit láttam eddig, az egy fickó volt tök pucéran, ha jól emlékszem az Astoria aluljárójában. Ott kiabált, miközben hanyadt feküdt a földön. De már ősz volt, szóval nem nudizott a belvárosban, vagy ilyesmi. Szerintem tuti valami szer volt benne. Csak akkor már sokan voltak mellette, én meg siettem németórára, így akkor annak nem én hívtam neki mentőt.

 

Jó-jó tudom, néha kellenek a szerek, hogy tisztuljon az ember feje, ha besokal. Anno nekem is volt párszor, hogy sörözésből nem tudtam, hogyan értem haza...de azért így belegondolva, többet lehet ilyet nem kéne kockáztatnom. Bár, amilyen nyugis nyugdíjas mostanság vagyok, nem vagyok egy nagy alkesz veszélyben... :D

 

Bár most gondolkodom, hogy lehet a mai férfi valami gyógyszerért sietett a gyógyszertárba? Gondolta, hátha nyitva van még és azért futkározott? Hm, nem tudom, de mindegy is már, mert ment már hozzá mentő.