Edzésleírás

Majdnem két hét telt el az utolsó, ismét gyászosan sikerült alkalom óta... minden nap vártam, figyeltem, reménykedtem. Ma reggel aztán úgy döntöttem, elég volt. Eleget pihentem, remélhetőleg a lábamban a húzódás vagy mi is meggyógyult. Ugyan még éreztem valami bizonytalant, amiből akár fájdalom is lehet majd később, de bíztam abban, hogy tegnap is így volt és mégis simán le tudtam nyomni a befelé utat gyalog, még lassúbb se voltam a korábbiaknál. Azért direkt lazára vettem a figurát. legalábbis érzésre csak kocogtam, direkt rövidebbeket lépve. Nagyon jó volt újra futni, ez már magában lefoglalt az út nagy része alatt. De ami igazán jó volt: nem fájt. A végén se. Sőt, egyelőre (kop-kop) még mostanáig se, pedig eddig a délelőtt mindig bicegésbe / sántításba és fogszívásba torkollott, amikor megpróbálkoztam. Óvatosan, de reménykedve: talán ennyivel megúsztam. :-)