Világszerte több száz női sportoló vett részt az adidas új speciálisan nőknek gyártott modelljének fejlesztésében. Egy olyan új női futócipővel jelentkezik a német sportóriás, amely a legtöbbel ellentétben nem egy férfi futócipő átalakított változata, hanem egy direkt a nők igényeire szabott darab.

Egy nő ne bohóckodjon futball-labdával, egy férfi meg ne mutogassa a szőrös lábát az úszómedencében – hallottuk idén oly sokszor a női labdarúgó-vb és a kazanyi vizes világbajnokságon először versenyző szinkronúszó vegyespárosok kapcsán. De mitől nőies egy sport – és mitől válik tiltott területté a hölgyek számára?   

Nemrégiben, egy hétvégén került sor a Limone Extreme Skyrace terepfutó viadalra és a Garda-tó Maratonra , de olyannyira különböző szegmensét képviselik a futásnak, hogy biztosan nem sok induló tervezte mindkettőt teljesíteni. Papp Bálint nem csak tervezte, de meg is csinálta, és írt is róla. 

Interjú a kenyai születésű, amerikai Bernard Lagattal a fedett pályás világbajnokságot követően, ahol 3000 méteren ezüstérmet szerzett. Szó esik a VB-ről, az edzéseiről, elvekről és a jövőbeni terveiről is. 

Témában kicsit szakadjunk el a mostanság amúgy is túlreprezentált futástól, és vegyünk szélesebb látókört biztosító okulárét. Kicsit könyvismertető, kicsit saját eszmefuttatás következik sporttársunk, powerhiker tollából. 

Egy adományboltban akadt a kezembe egy éppen 30 évvel ezelőtti, 1983-as kiadású könyv, Sportolók, sporterkölcsök címmel. Érdekes gondolatokat oszt meg benne a szerző, Zsolt Róbert, sok közűlük olyan frissen és ismerősen cseng, mintha nem is 30 éve, hanem éppen most íródott volna. Sokszor felvetődő témát feszeget az utolsó fejezet, ezt osztanám most meg veletek, 2013 utolsó napján.

10 év hosszú idő mindenki életében. 10 év alatt sok emlékezetes dolog történik, de már képtelenség emlékezni minden, az adott pillanatban fontos részletre. Igy van ez a futóversenyeknél is, még akkor is, ha annyira emlékezetes, mint a Balaton Maraton és Félmaraton.

A new york-i a világ egyik leghíresebb városi maratonja, így nem csoda, hogy sokan választják nagy céljuknak a teljesítését. Nincsenek ezzel másként az amerikai hírességek sem, többek bakancslistáján szerepel(t) a Nagy Almában lefutott bő 42kilométer, akár csak saját maguknak bizonyítva, akár valamely jótékony célt támogatva. Természetesen híres magyarok nélkül sincs nagy maraton, ott volt a mezőnyben Miklósa Erika operaénekes és Kovács Kokó István olimpikon ökölvívónk is. 

Találós kérdés következik: Egy kör a Margitszigeten, minden hónap első szombatján, 1989 óta rendezik meg, mi az? A helyes megfejtés a Szigetfutás, de azok se hibáztak nagyot, akik a Szigeti Hendikepre tippeltek. És mit nyertek a helyesen válaszolók? Egészséges életmódot, jó társaságot, egyedi hangulatot. Nekik és még inkább azoknak, akik nem ismerik a rendezvényt, jöjjön egy rövid bemutató!

Már két nap sincs és elrajtol az idei Spartathlon, 17 magyar indulóval. Bár sokan vannak, csupán négy korábbi teljesítő van köztük, a többiek eddig nem jártak sikerrel, vagy most először próbálkoznak. A versenyről tökéletes cikket olvashattok a wikipedián, most gyakorlatiasabb vizekre eveznék a témában és három indulóval készített interjút osztanék meg veletek. A legtapasztaltabb résztvevőnek, egy többszörös feladónak és egy újoncnak tettem fel hasonló kérdéseket.

Száz éve, 1913. szeptember 12-én született Jesse Owens, minden idők egyik legnagyobb atlétája, aki 1936-ban a berlini olimpián négy aranyérmet szerzett.

Mi kell ahhoz, hogy valaki végigcsináljon egy hatnapos versenyt, pusztán  két és fél óra alvással, és ezer kilométernél többet teljesítsen ?  Minden idők legnagyobb ultrafutója, a görög/ausztrál Yiannis Kouros szerint a válasz: motiváció.  Kouros szerint a maratonnál hosszabb futások esetében a siker titka nem az edzésben, az étrendben, a genetikában vagy a futóstílusban keresendő, hanem a futó fejében.

Bár odakint tombol a nyár, az igazi sportolók most is fáradhatatlanul gyűjtik az edzéskilométereket. A Saucony nyári újdonságai ehhez nyújtanak trendi és praktikus segítséget nők és férfiak számára egyaránt.  Lássuk hát a szezon sztárjait!

Magyarországon a randonnőr (a nemzetközi gyakorlatban: randonneur) túrák a teljesítménytúrázók körében még kevéssé ismertek. Holott maga a mozgalom gyökerei egészen a 19. század végéig nyúlnak vissza. Az első ilyen teljesítménytúrát ugyanis 1897-ben rendezték meg Róma és Nápoly között. A ma már randonnőr teljesítménytúraként teljesíthető Paris-Brest-Paris-t pedig 1891-ben rendezték meg először.

Az Achilles problémákról volt már egy cikk az oldalon régebben, ezt is újra figyelmetekbe ajánljuk, de lássunk egy másikat is a témában, hiszen az Achilles sérülése sajnos gyakori a futók körében. Talán néhányan a saját blogomon már olvasták, tőlük elnézést az újrafelhasználásért. A többieknek jó olvasást és kívánom, hogy sose legyen szükségük ezekre az infókra!

Nyár, napsütés, tenger....futás! Az alábbiakban martski sporttárs beszámolóját olvashatjátok a távoli Ausztráliában rendezett Bondi Beach futóversenyről, melynek különlegessége, hogy a tengerparti fövenyen rendezik és mezítláb kell futniuk a versenyzőknek. 

A koffein az egyik legismertebb és legszélesebb körben alkalmazott "drog", hatását szinte mindenki jól ismeri és használja. Egy-két csésze kávé segít, hogy könnyebben induljon a reggel és hogy éberebbek, frissebbek legyünk ha hosszan kell koncentrálnunk. A mérsékelt, de rendszeres koffeinbevitelt összefüggésbe hozták több súlyos betegség kockázatának csökkenésével, úgymint II-es típusú cukorbetegség vagy Parkinson kór. Szerencsére, bár a koffein is túladagolható, általában  a viszonylag nagyobb mennyiségű fogyasztásnak sincsenek egyértelmű negatív hatásai. Most lássuk a teljesítménynövelő szerepét és néhány ezzel kapcsolatos érdekességet.

Az amerikaiakat nem tartják kifejezetten sportos nemzetnek, a New York Times Bestseller listáját mégis 4 hónapon át vezette egy futásról szóló könyv. Mi lehet a titka? Talán az, hogy a futás reneszánszát éli a gyorséttermek hazájában is, valamint az, hogy ez a könyv nem csupán a futásról szól. Négy évvel ezelőtti publikálása után idén magyarul is megjelent Christopher McDougall Futni születtünk (Born to run) című könyve. 

A tudomány jelenlegi állása szerint a kor előrehaladtával a fizikai teljesítőképesség csökken, az időskor már nem a rekorddöntögetés ideje. De mint minden szabály esetében, itt is akadnak meglepő kivételek, olyan sportemberek akiken mintha nem fogna az idő. Futás tekintetében a „csúcs” minden bizonnyal Ed Whitlock, de azért nem ő az egyetlen. Lássuk, mi a titka más sikeres "öregfiúknak". Elsőként, Mike Fremont.

A futásnál izmaink és szalagjaink fő funkciója az energia tárolása, egy rugóhoz hasonlatosan a lábaink izmai minden lépésnél a talajjal való ütközésből származó energiát „adják vissza”, így haladunk előre. Az izmok ezen tulajdonsága miatt tudunk például magasabbra és messzebbre ugrani ha előtte egy hirtelen térdhajlítással előfeszített állapotba hozzuk őket.

 Annak ellenére, hogy ez a jelenség régóta ismert a tudomány számára, az utóbbi időben kevés szerepet kapott a specifikusan erre irányuló aktív edzés.

Pedig a futók számára egyértelmű előnnyel jár ha sikerül az izmokat rávenni, hogy több rugalmas energiát tároljanak: adott tempót tovább tud fenntartani, összeségében kevesebb energiabefektetéssel, egyszóval a futás hatékonysága nő.